2016. június 5-én és 6-án, 19 óra

Boris Eifman Balettszínház: Anna Karenina

Esztrád Színház bemutatja
Boris Eifman Balettszínház: Anna Karenina

2016. június 5-én és 6-án, 19 óra
Magyar Állami Operaház

 Boris Eifmant a XXI. század legnevesebb balett koreográfusaként tartják számon. Az ő neve fémjelzi a méltán világhírű Szentpétervári Eifman Balett társulatot, akik New York, London, Párizs, Roma után, 2016. június 5-én és 6-án, 19 órai kezdettel a Magyar Állami Operaházban – mindössze két alkalommal – mutatják be Csajkovszkij klasszikus zenéjére, az Anna Kareninát.

A világ kritikusai szerint Eifman, a balett formanyelvének megújítója, aki a klasszikus műfajt mesterien elegyíti a modern kor technikai – és látványelemeivel.

„Az érzelmek és a tiszta mozgás látványos cunamija” – írta róla találóan a Chicago Sun-Times.

Mint minden eddigi művében – úgy ebben is -,  a tánc nyelvén, őszinte beszélgetést folytat a közönséggel.

Anna-Karenin-Vronszkij szerelmi háromszöge a központi téma, amelyben a pszichológiai fordulatokban bővelkedő előadást a csodálatos koreográfia teszi tökéletessé.

Eifman vallja, hogy jó előadás az, ami olyan érzelmi reakciót vált ki a nézőből, mely által közelebb kerül a katarzishoz.  Ez alól az Anna Karenina sem kivétel.

Csajkovszkij zenéjét a Kodály Filharmonikusok Debrecen interpretálásában hallhatjuk.

 *

Boris Eifman: Anna Karenina 

Boris Eifman Anna Karenina balettje, a legbensőbb pszichés energia vulkánkitörése, amely egy csodálatosan precíz, érzelmi üzenetet közvetít a nézők felé. Eifman, Tolsztoj novellájának minden másodlagos cselekményétől eltekintett és kizárólag a szerelmi háromszögre koncentrált (Anna-Karenin-Vronsky).

Eifman balettjében egy nő újjászületésének a portréját vázolja fel. Szerelem, szenvedély, alapösztön, amelyek elvezették a hősnőt a megszokott, erkölcsös életből történő kitöréshez, az anyai szeretet kiöléséhez, ezáltal belső világának totális lerombolásához. A szenvedély, amelynek súlya alatt Anna elemésztődik és összeroppan, képes bármilyen áldozatra.

Eifman szerint az ő balettjei nem csak a korábbi időszakról, hanem a jelenről is szólnak, hiszen nem lehet közömbösnek tekinteni az előadás időtlen érzései és a jelen egyértelmű párhuzamai között lévő kapcsolatot. A társulat táncosainak briliáns technikai tudása és Eifman  mesterfokú, elképesztő koreográfiája a leghatásosabb módon tárja elénk a Tolsztoj regény minden mozzanatát és fordulatát.

*

Boris Eifman portrékép II.Boris Eifman

 Boris Eifman, aki megálmodta és megalapította a saját színházát – ezzel együtt a saját stílusát/balett művészetét -, akit az egyik vezető koreográfusként, a színház bámulatos varázslójaként szoktak emlegetni, 1946-ban, Szibériában született. Családja se a színházhoz, sem pedig a baletthez nem kötődött. A tánc/művészet segítette őt abban – hiszen gyerekkorától kezdve erre törekedett -, hogy érzéseit ne rejtse el, hanem tudatosan kényszerítse ki magából és ezáltal engedje szabadjára azokat.

A mozgás belső érzése késztette őt arra, hogy tanulmányait, a leningrádi zeneiskolában, koreográfusként kezdje el. Ezt követően, a Vaganovai Akadémián, orosz balettet tanult, ahol utána 10 évet koreográfusként dolgozott – itt, a diákok előadásaiban, már érzékelhető volt az új irány -. 1977-ben alapította meg első balett egyesületét és vette kezdetét az Eifman sztori, melyben a művész tehetsége, kitartása volt az alapja, saját színházának létrehozásában.

Eifman briliánsan, sikert sikerre halmozva egyesítette elképzeléseit a klasszikus orosz balettel. A saját stílus, nevezhető szabad táncnak, az érzések táncának, mely összefonódik a klasszikus irányzattal. Táncosai akadémiai végzettséggel rendelkeznek, mindazonáltal nekik is meg kellett ismerni az új testmozgás alapjait. Az idő múlásával az egyesület, színházzá nőtte ki magát, ahol a cél mindvégig az volt, hogy az előadásokba szorosan kapcsolódó történetet, áthidaló cselekményeket szőhessen bele, az önkifejezést szem előtt tartva. Hasonló nézeteket alkotott Jean-Georges Noverre, francia újítóval.

Bármihez is nyúlt, mindenben talált olyan mozzanatot, amelyet képes volt újra értelmezni és más jelentéssel felruházni, legyen az bármilyen ismert – Moliere, Rodin – színdarab. Aki ismeri a szövegkörnyezetet és képes a sorok/betűk mögé látni, az képes újraértelmezni a mű mondanivalóját, megragadni a szereplők egyes tulajdonságait és  azokat, a mozgáson keresztül megszemélyesíteni, kivetíteni. Eifman tehetsége ebben rejlett. Hatalmas odaadással és kitartással képes teljesen belemerülni a művekbe mind fizikailag a testen, a hangon, az érzelmeken és a szavakon keresztül. Az ő lexikális tudása, hatalmas hozzáértése, egy fantasztikus áttörés egy határtalan belső világba.


The New York Times

„ A balettvilág vezető koreográfust keresett idáig, már nincs rá szükség. Ő Boris Eifman. „

Time Out Sydney

„ Meggyőző és csoodálatos.”

Le Figaro

„…mágneses erővel rendelkezik a saját személyisége és az újítás iránti vágya felett. „



(Következő hír) »



A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás