A Fővárosi Ítélőtábla az öröklési jogot érintő változásokról

A végrendeletről, a törvényes öröklést érintő változásokról és a külföldi jog alkalmazásáról tartottak előadást a Fővárosi Ítélőtábla vezetői. Dr. Ribai Csilla az ítélőtábla elnöke az öröklési jogról szóló előadásában részletesen ismertette az új Polgári Törvénykönyv e területet érintő módosításait.

Dr Ujvári Ákos Dr Ribai Csilla és Egriné Dr Salamon Emma a FIT Médiaklubjában

A Fővárosi Ítélőtábla médiaklubjába már-már hazajárnak a sajtó képviselői. Időről-időre ugyanis a szervezet Polgári és Közigazgatási Kollégiumának Werbőczy-termében a közérthetőséget és a szakszerűséget figyelembe vevő eseményt tartanak, melynek célja: a sajtó érdeklődésére számot tartó témákról kötetlenebb formában szólni; segíteni, elkalauzolni mind a szerkesztőt, mind az olvasót a törvények, a jogszabályok, a paragrafusok „tengerében”. Stílszerűen tehát Dr. Ujvári Ákos sajtószóvivő köszöntötte a kollégákat, hogy azután átadja a szót a FIT elnökének, aki az öröklési jogról tartott érdekes, minden részletre kiterjedő, példákkal alátámasztott előadást.

Dr. Ribai Csilla részletezte az öröklés rendjét, a végintézkedést és a végintézkedés szabadságát, valamint a végrendeleten alapuló öröklés tárgykörében a végrendelet fogalmát és fajtáit. Kiemelte, hogy az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. A végrendelet fajtái között említette az írásbeli és a szóbeli formát is. Előbbihez sorolható a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet, ami lehet holográf, azaz saját kezűleg írt-, vagy éppen más által (allográf) lejegyzett dokumentum. Ne feledkezzünk meg a közjegyző előtt letett írásbeli magánvégrendeleti lehetőségről sem!

A közvégrendelet esetében az alaki érvényességre külön figyelmeztetett a szakember, megemlítve: a bíróság előtt ilyet nem, csakis közjegyző által lehet megfogalmazni. Az írásbeli magánvégrendelet pedig csak olyan nyelven rögzíthető, amit az érintett megért, ismer, s nem szabad lehagyni a keltezés dátumát sem! A keltezés helyének feltűntetése ugyanakkor már nem kötelező. Fontos tudnivaló, hogy a gépírás nem számít saját írásnak, ahogyan a közönséges írástól eltérő más jel, vagy számjegyírással készített szöveg sem az!

A végrendelet értelmezésénél mindig az akarati elv érvényesül: azt tehát kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a legteljesebb mértékben érvényesüljön. Az elnök ismertette az öröklési szerződés szabályait, továbbá az új Ptk.-nak a törvényes öröklés rendjét érintő leglényegesebb változásait is. Kitért a kötelesrész szabályaira, a kitagadás megváltozott rendelkezéseire és a kötelesrész mértékéről és kiadásáról szóló rendelkezésekre egyaránt. Talán kevéssé ismert részlet – de ezért is hasznos egy ilyen klubesemény, mert említést kap! –, hogy a haszonélvezet megváltását csak a házastárs kérheti…

Az elnöki beszámolót követően, Egriné dr. Salamon Emma, elnökhelyettes „A külföldi jog alkalmazása, az új nemzetközi magánjogi törvény tükrében” címmel tartott előadást. Megemlítette, hogy az 1979. évi 13. tvr. módosításai helyett 2018. január 1-én hatályba lépett a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény, mely jelentős változásokat, módosításokat tartalmaz. Ennek keretében ismertette a törvény hatályát, a joghatóságról és az alkalmazandó jogról rendelkező legfontosabb Európai Uniós jogi aktusokat. Kitért a magánjogi jogviszony külföldi elemeire, amelyeket a bíróságnak a jogvita elbírálása során figyelembe kell vennie. Részletezte a joghatóság, a jogválasztás, továbbá a külföldi jog alkalmazásával és tartalmának megállapításával kapcsolatos főbb rendelkezéseket.

Megosztási lehetőségek