Fővárosi Ítélőtábla: bíróságtörténeti kiállítás – kuriózumokkal

Az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére, a Ráth György pályázat támogatásával, 2017. szeptemberében Budapestről indult sikeres útjára a Bíróságtörténeti kiállítás és konferencia körút. A „vándorkiállítás” szegedi, miskolci, debreceni, győri, pécsi állomásai után érkezett vissza a fővárosba, ahol ma került sor a zárórendezvény megtartására a Kúria Dísztermében, valamint a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termében.

A kiállítással egybekötött konferencián dr. Handó Tünde kiemelte, hogy 2019. július 15-én a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc. hatályba lépésének 150. évfordulóját ünnepeljük. E törvénycikk korszakalkotónak tekinthető, mivel elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Az OBH elnöke figyelmeztetett, hogy számos mintaszerű jogász életútja állhat példaképként a bírói kar előtt. A tárgyi környezet emlékei, a bírósági épületek és a használati tárgyak folyamatosan emlékeztetnek a nagyszerű elődök kötelességtudatára, hivatásszeretetére.

Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke szerint a konferencia körút minden állomásán megtapasztalhattuk a múlt, a jogi hagyományok közösségteremtő, megtartó erejét. Felhívta a figyelmet, hogy idén két jubileumot is ünnepelhet a hagyománytisztelő jogász társadalom. 150 éves a polgári bíráskodás alapjait megteremtő, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk, melynek alapelvei, mint a bírói függetlenség, az összeférhetetlenség szabályozása és a bírák elmozdíthatatlansága a mai napig érvényesek. Ugyancsak 150 éve alakult meg független szervezetként a feladatait addig a Kúria szervezetén belül ellátó Budapesti Királyi Ítélőtábla, amely közel 80 évig bírálta felül a hozzáérkezett ügyeket.

Bódiné dr. Beliznai Kinga az ELTE ÁJK egyetemi docense Ráth György életét és tudományos munkásságát ismertette, aki a Budapesti Királyi Ítélőtáblán tanácselnökként 14 évet töltött el.

A kutató kiemelte, Ráth az Igazságügyi Palota építőbizottságának elnökeként is hozzájárult a szakma fejlődéséhez, a bírói nyelvezet megújítására törekedett, ugyanakkor irodalmi, kultúraszervezői tevékenysége is jelentősnek bizonyult.

Az előadások után a rendezvény résztvevőinek lehetősége nyílt a Fővárosi Ítélőtábla bíróságtörténeti kiállításán 12 tablót megtekinteni, amelyek betekintést engedtek az 1890-es ítélőtáblai reform előzményeibe, a Budapesti Királyi Ítélőtábla történetébe, bíráskodási és igazgatási feladataiba, a Budapesti Királyi Ítélőtábla ügyforgalmi adataiba, szervezetébe és felépítésébe. A tablók bemutatják az ítélőtábla bíróit és elnökeit, valamint a tisztviselők munka- és életkörülményeit.

A kihelyezett tárlókon olyan becses történeti dokumentumok kerültek kiállításra, mint a Fővárosi Ítélőtábla épületének zárkőokmánya Ferenc József aláírásával, valamint a Károlyi-per és a Rákosi-per ítéleteinek eredeti példánya. A konferencia délután a Fővárosi Törvényszéken folytatódott, ahol a Fővárosi Törvényszék elnökének köszöntőjét követően Törvényszéki Elődeink címmel tartott előadást a Fővárosi Törvényszék két fogalmazója, ezt követően könyvbemutatóra és dokumentumfilm vetítésre került sor, majd a Fővárosi Törvényszék bíróságtörténeti kiállításának megtekintésével zárult a program.

Oszd meg, hogy mások is értesülhessenek: