A vállalkozások 35-40 százaléka nem működik

Rekordszámú céget töröltek tavaly

Egyetlen évben sem töröltek annyi céget a hazai bíróságok, mint 2015-ben. Már a december közepi adatok alapján megállapítható volt, hogy 2015-ben 43 696 társaságot vontak ki ilyen eljárással a piacról, azaz 4 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben (42 037). Az utóbbi években folyamatosan nőtt a cégtörlések száma. A hatóságok szerint ez elsősorban annak következménye, hogy jelentősen szigorodtak a cégek működésének feltételei, és bővült a törvényi előírások betartásának ellenőrzése. A gazdasági világválság kezdete óta (2008) eltelt nyolc esztendőben negyed millió, pontosan 245 688 cég szűnt meg törléssel – tájékoztat a feketelista.hu portál.

Fiatalabb „céggeneráció”

A cégbírósági adatok alapján az is megállapítható, hogy a fenti időszakban a törölteknél jóval nagyobb számban alakultak új vállalkozások, ezzel próbáltak a vállalkozó kedvűek a piacon maradni. 2008 és 2011 közötti négy évben folyamatosan „hízott” a cégvilág, a csúcsot 2011 jelentette, amikor 54 936 új vállalkozás indult, 126 százalékkal több, mint amennyi megszűnt (24 289). Ezt követően viszont, a szigorúbb cégalapítási feltételek miatt, lassult a folyamat, és az idén már csak 22 812 cégbejegyzést regisztráltak. Az elmúlt nyolc év alatt a vállalkozók összesen 319 077 esetben próbálkoztak új cég alapításával megkapaszkodni a piacon. Közben jelentősen átalakult, korszerűsödött a vállalkozások struktúrája. A jelenleg bejegyzett 565 144 cégnek már több mint a fele nyolcévesnél fiatalabb. A cégek számát tekintve azonban – gazdasági elemzők megállapítása szerint – még mindig túlméretezett. Annak ellenére, hogy a regisztrált társas vállalkozások száma a 2012. évi csúcshoz (600 759) képest az idén 6 százalékkal, 565 144-re mérséklődött. Nem nevezhető viszont normálisnak, hogy a bejegyzett cégek 35-40 százaléka ténylegesen nem működik. A működő cégek száma az elmúlt tíz évben alig változott, jelenleg 371 051, azaz 194 093 vállalkozás csak papíron létezik.

Kit törölnek?

A joggyakorlat szerint egy vállalkozás a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A törlést az illetékes cégbíróság rendelheti el, de megteheti ezt – az adószám nyilvántartása alapján nyilvántartásba vett adózóval – az adóhatóság is. A törlés leggyakoribb esete a társaság felszámolása, illetve végelszámolása. A törlés oka lehet a cégforma változása, kiválás, vagy összevonás is, mivel ilyen esetekben szintén kérni kell a jogelőd cég törlését. A tapasztalatok szerint a törölt cégeknek több mint a felét felszámolással vezetik ki a piacról. Mind gyakoribb, hogy a végelszámolás, vagy a kényszer-végelszámolás is felszámolással végződik.

 

– Az utóbbi években bevezetett hatósági szigorítások kétségtelenül hozzájárultak az üzleti élet tisztulásához, de ez nem jelenti azt, hogy a csalók ne próbálkoznának továbbra is, hogy óvatlan partnereiket becsapják. Hasznos a kiválasztott partner megbízhatóságáról már az üzleti kapcsolat felvétele előtt referenciát szerezni. Erre szolgál a mintegy félmillió cégről információkat tartalmazó feketelista.hu, amely tizennégy közhiteles állami adatbázis összevonásával jött létre, ahol az érdeklődő egyetlen klikkeléssel ellenőrizheti például, hogy az érintet cég nem áll-e adóvégrehajtás vagy felszámolási eljárás alatt, van-e adótartozása vagy munkaügyi elmarasztalása. Döntése előtt így felmérhető, kivel állunk szemben, és kikerülhetők, megelőzhetők a későbbi veszteségek – egészíti ki Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Megyei „cégdemográfia”

A portál, megyéink és 14 városunk „cégmozgásáról” részletes adatokat is közöl, amelyből kiderül, hogy az idén mind a 19 megyében több céget töröltek, mint amennyit alapítottak. Heves megyében és Komáron-Esztergom megyében például alig 40 százalékban pótolták újonnan indult vállalkozások a kiesőket. Hevesben az idén 992 céget töröltek, miközben csak 392-öt „gründoltak”. Komárom-Esztergomban 1162 törölt céggel szemben 467 alakult. A legtöbb cégtörlésre tavaly is Pest megyében került sor, a piacról kizárt 5504 vállalkozás helyére 2927 új alapító lépett (47 százalékkal kevesebb). A legnagyobb megyét követően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jutott a legtöbb cég (1564) a törlés sorsára; ezek kiesését 789 új vállalkozás próbálja pótolni (50 százalékos arány). Hajdú-Biharban az idén 1506 társaság nevét húzták ki a céglistáról, és mindössze 726 új befektető iratkozott fel (48 százalékos arány). Szabolcs-Szatmárban az 1404 törölt vállalkozás által elhagyott üzletteret 650 új társaság igyekszi k lefedni (46 százalékos arány).

Budapesten húszezret töröltek

A feketelista.hu városonkénti bontásában, Budapesttel együtt, összesen 14 település szerepel. A főváros külön figyelmet érdemel, mivel a működő társaságok 37 százaléka itt található. A feketelista.hu adatbázisából megállapítható, hogy eddig a fővárosi cégek közül egyetlen évben sem töröltek annyit, mint az idén, miközben a legkevesebbet jegyezték be. 2015-ben Budapesten 20 534 társaság tűnt el törléssel a céglistáról, és 10 376-ot jegyeztek be. A listán szereplő további tizenhárom városban összesen 6108 törlésre, és 3228 bejegyzésre került sor. A legtöbb törlésről szóló döntést (865) Debrecenben hozták a bíróságok, ugyanakkor 442 új cég lépett a piacra. Szegeden 690 céget utasítottak ki az üzleti életből, itt azonban 79 százalékban sikerült az 548 új vállalkozással pótolni a kiesőket. Miskolcon a törölt 609 társas vállalkozás helyére 261 újonnan alapított lépett (57 százalékkal kevesebb). Győrben 553 vállalkozást töröltek, és itt 303 új alakult, míg Pécsett 549 társaságnak kellet távoznia, ás 313-at engedtek a piacra.

 

Forrás: feketelista.hu






A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás