A fizetési meghagyást érdemes átvenni, de nem kötelező elfogadni a követelést
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon, de kevesen vitatják a követelés jogosságát, akik pedig elismerik a tartozást, gyakran azt hiszik, ha nem veszik át ezt a hivatalos iratot, akkor megúszhatják a fizetést – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Fontos, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, minél előbb reagáljon arra; ha valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, ha erre nem képes, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, akkor mondjon ellent a kézbesítéstől számított 15 napon belül, különben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik az ügy.
A közlemény részletezi: ellentmondását a magánszemély bármely közjegyzőnél közölheti szóban, vagy elküldheti postán annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Indokolni sem kell 5az ellentmondást, elég ha leírja a magánszemély, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a tartozás.
Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi, vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját, vagy nem törleszti kölcsönét határidőre. De kezdeményezhetnek eljárást társasházak is az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjakért, vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket.
Tavaly 527 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek a közjegyzőknél, ebből 477 ezer jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyás címzettjei közül csak 29 ezren nem tartották azt jogosnak, de sokan át sem veszik a fizetési meghagyást.
A közlemény idézte Tóth Ádámot, az MOKK elnökét, aki elmondta, hogy a tévhitekkel ellentétben nem lehet megúszni egy jogos követelés megfizetését azzal, ha az adós nem veszi át az erről szóló fizetési meghagyást, a jogszabályok alapján ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha elismerte volna a követelést a magánszemély. Ha viszont igazolt okból nem tudja átvenni valaki a fizetési meghagyást és végrehajtás indul ellene – például kórházi kezelés, otthoni karantén, rossz címre küldték, vagy jogosulatlan személy vette át a küldeményt –, akkor lehetősége van kézbesítési kifogást benyújtani az eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az eljáró közjegyzőnél. Ha valaki nem nyújt be ellentmondást, vagy kézbesítési kifogást, illetve nem egyezkedik a hitelezővel, akár a bankszámláján lévő pénz egy részét is elviheti a végrehajtó néhány héten belül – hangsúlyozta a kamara elnöke.
A kamara szerint, ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást, vagy részletfizetést kérnie szintén 15 napon belül. Magánszemélyként – az ellentmondáshoz hasonlóan – szóban jelezheti ezt bármely közjegyzőnél, vagy levélben fordulhat az ügyben eljáró közjegyzőhöz. Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, az adósnak pontosan kell fizetnie a részleteket a jogosultnak (akinek tartozik), mert ha egyszer is megcsúszik, akkor a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre – olvasható az MOKK közleményében.