A kutyák segítségével többet  tudhatunk meg az öregedésről

Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez – írták az Eötvös Loránd Tu­do­mány­egye­tem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent ta­nulmányukban.

Az egyetem közleményében emlékeztetnek arra, hogy az embereknél összefüggést mu­tat a különböző kognitív tesztek teljesítménye, vagyis akik jobban teljesítenek egy képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek. Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a hierarchia tetején az úgynevezett általános kognitív faktor, a g faktor áll. Ez az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve a munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.

Az ELTE kutatói legújabb kutatásukban egy ehhez ha­sonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál. A közleményben idézik Tur­csán Borbálát, a tanulmány egyik vezető szerzőjét, aki szerint bár a kutyák kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, a vizsgálatok mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora kü­lönbség van az egyedek között és miért. Szinte semmit nem le­hetett tudni arról sem, hogy a kutyák kognitív képességei mi­lyen struktúrába szerveződnek.

Ennek vizsgálatára a kutatók 129, három és tizenöt év kö­zötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és kö­vették nyomon két és fél éven keresztül. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítaniuk, az önálló problémamegoldást, valamint a tanulási képességet. A két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendű, általános kognitív faktor, ami összeköti őket.

Az emberi szakirodalom alap­ján ezt g faktornak nevezték a kutatók, akik azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethető-e a humán g faktornak. Ehhez megvizsgálták, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amelyekről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral – magyarázza Faragó Tamás, az etológia tanszék kutatója.

Az eredményekből kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú kutyák szívesebben fe­deztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az új­donságok iránt, és más, ed­dig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek. Emellett a kutyák g faktor értéke a személyiségükkel is összefüggött, amit egy gazda által kitöltött kérdőív segítségével mértek fel a kutatók. A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, ami igazolta, hogy nemcsak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a ku­tya g az emberi g-hez.

Amellett, hogy a kutya g faktora számos párhuzamot mu­tat az emberével, a kutya kognitív képességei összefüggéseinek vizsgálata az öregedéskutatás területén is új távlatokat nyitott. „Ismert, hogy idősebb korban a kutyák fi­gyelme, tanulási képessége, me­móriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, ha­nem van egy közös háttérfaktor a különböző képességek le­rom­lása mögött” – emeli ki Bog­nár Zsófia, a tanulmány má­sik vezető szerzője. A kutatók a kutyák kognitív teljesítményének változását is nyomon követték két és fél éven keresztül, így a hosszú távú felmérések során azt is kimutatták, hogy valóban megfigyelhető a globális kognitív hanyatlás, a g faktor értéke csökken a korral. Ám ezt a kapcsolatot az egészségi állapot is befolyásolta: rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával.

Bár ez a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekből az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezők is befolyásolják, amelyek miatt különböző dinamika szerint változnak, mint a többiek. Ez az öregedésmintázat ha­sonlít az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív ha­nyatlás molekuláris és neurológiai okait – emelik ki a közleményben.

„Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erősítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára” – hangsúlyozza Ku­bi­nyi Enikő, az MTA-ELTE Len­dület Társállat Ku­ta­tó­cso­port és a Szenior Csa­lá­di Ku­tya Program vezetője, hoz­zátéve, hogy eredményeik alátámasztják a kutya g faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is se­gíthetnek.

MTI