A művészet gazdasági értelemben végtelen erőforrás!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 175. születésnapját a soproni Lenck-villa pazar környezetében ünnepelte. Az eseményen – végre – a minőségi kultúra és a gazdasági élet, a mecenatúra találkozási pontjairól, a lehetséges együttműködésekről is szó esett. Sőt, a Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia egy megállapodásban kinyilvánította: a mostani találkozó nem a kameráknak szól(t) csupán, a felek az érdemi folytatásban érdekeltek!
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új határmenti bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése. A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) együttműködésében pedig elindul egy országos mecenatúra program, melynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A művészet gazdasági értelemben végtelen erőforrás” – hangsúlyozta Turi Attila, az MMA elnöke. A Kossuth-díjas építész szerint az innovatív gondolkodás a kultúra, a művészek jellemzője, míg a dinamizmust, az ötletek megvalósulásához szükséges hátteret a gazdasági élet – értékorientált – szereplői képesek biztosítani. Az elnök végeredményben az egymásra utaltság sajátos, társadalomformáló funkciójára hívta fel a figyelmet.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között” – összegzett a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről. „A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli” – rögzítette Nagy Elek, aki egyébként művészcsalád sarja, hiszen édesapja a romániai magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, Méhes György volt.
Szabó Zoltán Attila
