Enni, vagy nem enni?

Enni, vagy nem enni? Ha enni, mit enni, hogy ártalmas ne lenni? – forgathatjuk ki Hamlet monológját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb tanulmánya alapján – amely lapunkban olvasható. Ebből kiderül, hogy többek között sertést, marhát, borjút, bárányt, birkát, lovat és kecskét enni káros, illetve rákkeltő. A szakértők kiemelik a virsli, sonka, kolbászfélék, felvágottak és húskonzervek fogyasztását. Nos, itt akartam abbahagyni, de hivatalból el kellett olvasni. Szégyen, hogy nem hallgatok a tudósokra, de utána bedobtam egy adag kolbászt hagymával, amit jól megsóztam. Utóbbit azért emeltem ki, mert szintén állandóan azt hallani, hogy nagyon káros, sőt már a közétkeztetésből is ki akarják vonni, ami nem éppen normális dolog, hiszen a sótlan étel íztelen. Egy felnőttnek naponta 1,4 gramm sóra van szüksége a szervezet normális sóvesztésének kompenzálására, viszont a kamaszok és felnőttek számára 6-10 gramm fogyasztása ajánlott, amelynek túllépése egyes esetekben rossz hatással lehet az egészségre. A magam részéről nem tudnám elképzelni az étkezést, illetve az ételeket só nélkül. Mindamellett a só belélegzése egészséges, amelyre sószobákat is létrehoznak. Na, akkor káros, vagy sem?
A zöldséget és a gyümölcsöt permetezik, ezért – elméletileg – csak a bio cucc egészséges, bár általában megfizethetetlen. Az éltető napocska káros UV sugárzással árt. Tény, hogy a víz a legártalmasabb, hiszen rengetegen belefulladnak. A magam részéről, azért sem iszom vizet, mert halak szerelmeskednek benne… Akárhogy is, de még a tudomány nem fejlett annyira, hogy az egészségre kevésbé ártalmas ételek ízletesek is legyenek. Legalábbis nekem nem sikerült még olyat ennem, ami egyszerre volt egészséges és finom is. Időnként szójával és egyéb pótlékokkal „hígítják” az ételeket, amit ezek szerint nem spórolásból tesznek, hanem egészségünk védelmében. Egyértelmű, hogy van alapja, hiszen komoly kutatások által rémisztgetnek minket. Lapunk hasábjain igen gyakran közlünk hasonló jellegű kutatásokat, amelyek érdekesek – olvasóink visszajelzései alapján is. Azért nincs vészhelyzet, mert a csúcsot az egymillió halálesetet okozó dohányzás tartja, amely után a túlzott alkoholfogyasztás hatszázezres áldozatszáma van, míg a légszennyezettség miatti kétszázezres halálozást követi a rákos megbetegedés miatti halálozás, amely évente 34 ezer áldozatot szed. Tehát, először szokjunk le a dohányzásról, alkoholról és levegővételről, s csak azután az evésről, ha teljesen egészséges halottak akarunk lenni.
Nagyapáink annyira tudatlanok voltak ezen a téren, hogy mindenféle tudományosság nélkül, csak úgy éhségűzőként tolták magukba a kolbászt, szalonnát, amit egy kis pálinkával csapattak. Nem is tudták mennyire egészségtelen, ezért jó sokáig éltek…

Meggyesi Gyula