A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, valamint az öngyilkossági magatartás is jelentős népegészségügyi probléma, a köztük lévő összefüggést pedig számos korábbi kutatás igazolta. Kevésbé ismert azonban, hogy a gyermekkori traumák egyes formái milyen kapcsolatban állnak az öngyilkossági kísérletek ismétlődésével. A Semmelweis Egyetem kutatói ezért azt is megvizsgálták, van-e különbség a gyermekkori traumák szempontjából azok között, akik egyszer, illetve többször kíséreltek meg öngyilkosságot.

A tanulmányban vizsgált 300 pszichiátriai fekvőbeteg körében az érzelmi elhanyagolás volt a leggyakoribb gyermekkori traumaforma (93%), a résztvevők több mint 90 százaléka pedig legalább kétféle gyermekkori traumáról is beszámolt. A vizsgálat szerint a különböző traumaformák gyakran együtt fordultak elő és hatásaik összeadódhatnak. A fizikai elhanyagolás magasabb mértéke pedig az ismételt öngyilkossági kísérletek nagyobb esélyével mutatott összefüggést. Mivel a vizsgálat pszichiátriai fekvőbetegek körében készült, az eredmények közvetlenül nem általánosíthatók a teljes népességre.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az elhanyagolás súlyos és hosszú távú következményekkel járhat, ezért jelentőségét nem szabad alábecsülni.” – fogalmazott Szeifert Noémi, a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Egészségközpontjának klinikai szakpszichológusa, a tanulmány első szerzője.

Elhanyagolásról akkor beszélünk, amikor a gyermek alapvető fizikai vagy érzelmi szükségletei tartósan nem teljesülnek. Az érzelmi elhanyagolás az érzelmi támogatás és a biztonság tartós hiányát jelenti, míg fizikai elhanyagolásról akkor beszélünk, ha a gyermek alapvető fizikai szükségleteiről – például a megfelelő táplálkozásról, ruházatról vagy egészségügyi ellátásról – tartósan nem gondoskodnak.

A tanulmány szerint ugyanakkor a gyermekkori traumák és a későbbi öngyilkossági magatartás között nem állapítható meg közvetlen ok-okozati kapcsolat. Az öngyilkossági magatartás összetett jelenség, amelynek kialakulásában biológiai, pszichológiai és társas tényezők kölcsönhatása játszik szerepet. A gyermekkori traumák hosszú távon fokozhatják a sérülékenységet, később pedig összefügghetnek mentális zavarokkal és káros szerhasználattal is. A későbbi következményeket ugyanakkor számos védőfaktor – például a biztonságot nyújtó családi és társas kapcsolatok – is befolyásolhatja.

„Tanulmányunk ugyan alátámasztja a korai traumák és a felnőttkori öngyilkossági kockázat közötti összefüggést, azonban további kutatásoknak kell feltárniuk, hogy pontosan milyen tényezők is jelentik ezt a kapcsolatot.” – mondta dr. Gonda Xénia, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének tanszékvezetője, a tanulmány utolsó szerzője.

A gyermekkori bántalmazásnak és elhanyagolásnak nincsenek mindig egyértelmű, jól felismerhető jelei, de bizonyos változások figyelmeztetőek lehetnek akkor is, ha a gyermek maga nem beszél az átéltekről. Ilyen például a viselkedés jelentős vagy tartós megváltozása, a fokozott szorongás, a visszahúzódás vagy a korábban kedvelt társas és közösségi tevékenységek kerülése. Ezek önmagukban nem bizonyítják, hogy a gyermek bántalmazást vagy elhanyagolást él át, de jelezhetik, hogy nehézségekkel küzd, és segítségre lehet szüksége.

A bántalmazás és az elhanyagolás azonban gyakran rejtve marad, mivel az érintettek félelemből vagy a lehetséges következményektől tartva nem beszélnek az őket ért sérelmekről. Egy korábbi magyar becslés szerint mindössze minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.

Amennyiben Ön vagy környezetében valaki krízishelyzetben van, kérjük, hívja a nap 24 órájában ingyenesen elérhető 116-123-as lelkielsősegély-számot.

The post Gyermekkori elhanyagolás: növelheti az öngyilkossági kísérletek kockázatát appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

A közlemény emlékeztet: az Eurostat rendszeresen megvizsgálja, hogy a népesség mekkora hányadának lakhatása tekinthető anyagilag megterhelőnek. Azokra az emberekre értik ezt, akik elkölthető jövedelmüknek több mint 40 százalékát fordítják lakhatásra, az ő költségeik mondhatók kifeszítettnek. Ebbe beletartoznak a rezsiköltségek mellett a különféle adók, biztosítások, az esetleges hiteltörlesztések, illetve bérlők esetében a lakásbérléssel kapcsolatos kiadások is.

A felmérés szerint 2025-ben Európában 7,7 százalék volt azok aránya, akik ilyen háztartásban laknak, ez az egységes adatgyűjtés 2010-es kezdete óta a legalacsonyabb.

A kontinensen a legmagasabb Görögországban volt az arány, ahol a lakosság több mint negyede az elkölthető jövedelmeinek minimum 40 százalékát fordította lakhatásra. A második legmagasabb arányt (23,4 százalék) Dániában mérték, míg Norvégiában 13,5 százalék volt azok aránya, akiknek anyagilag kifeszített volt a lakhatása. A legalacsonyabb, 2,4 százalékos értéket Cipruson mérték a hatóságok, Horvátországban 3,2, Szlovákiában és Szlovéniában pedig 3,5 százalék volt ez az arány.

A közlemény emlékeztet: az elmúlt években viszonylag nagy kilengéseket mutatott Magyarországon ez a mutató, utoljára 2021-ben volt a mostaninál alacsonyabb a vizsgált arány. A régióban azonban még az 5,3 százalékos érték is soknak számít, csak Szerbiában és Csehországban volt ennél magasabb.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a magyarországi érték 2025-ös javulása elsősorban annak tudható be, hogy a terhek növekedése elmaradt a bérnövekedés ütemétől. Ebben szerepet játszhatott a rezsiköltségek befagyasztása, illetve a tavaly indult Otthon Start program is hatással lehetett rá – áll az elemzésben.

The post Kevesebben költik jövedelmük több mint 40 százalékát lakhatásra appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

Az év nyolcadik hónapjáról készített elemzés szerint a középhőmérséklet országos átlagban 24,9 Celsius-fok volt, amely 3,7 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek 21,2 fokos átlagát. Ezzel országosan a legmelegebb augusztus és egyben a legmelegebb hónap lett Magyarországon a 20. század kezdete óta.

Hozzátették: sokfelé 25 fok felett alakult a havi középhőmérséklet, a Dél-Alföldön nagyobb területen a 26 fokot is meghaladta és még a magasabb hegyeken is 20 fok felett volt az augusztusi átlagérték.

Arról is írtak, a tartós hőség mellett tovább folytatódott a rendkívül száraz hónapok sorozata: az augusztusi országos átlag – az eddig beérkezett adatok alapján – mindössze 15,6 milliméter volt, amely 74 százalékkal elmarad az 1991-2020 közötti időszak 59,5 milliméteres átlagától.

Országos átlagban az idei a negyedik legszárazabb, de helyenként – például Miskolc környékén, a Dél-Alföld egyes területein vagy a Duna-Tisza-köze déli részein – a legszárazabb augusztus 1901 óta. Még a 40 millimétert is csak kisebb körzetekben érte el a havi csapadék, miközben főleg az Alföldön sokfelé 5 milliméter alatt maradt az augusztusi csapadékösszeg.

The post A legmelegebb hónap volt 1901 óta az idei augusztus appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

A tisztán elektromos autók az összes új személyautó-regisztráció 17,3 százalékát tették ki tavaly, ami új csúcsnak számít. A hibridek részesedése 42,4 százalék volt, míg a benzinüzemű autóké 27,3, a dízelüzeműeké pedig 9,8 százalék. Az alternatív hajtások, például a cseppfolyósított vagy földgázüzemű járművek részesedése ennél jóval alacsonyabb maradt.

Az elektromos autók részesedése tíz év alatt jelentősen nőtt az EU-ban: 2015-ben még csupán 0,4 százalékot tett ki az új forgalomba helyezések között.

Az uniós tagállamok közül Dániában volt a legmagasabb az elektromos autók aránya az új regisztrációkban, 67,8 százalékkal. Ezt Hollandia követte 40,2, illetve Málta 37,6 százalékkal. Németország 19,1 százalékos aránnyal valamivel az uniós átlag felett teljesített. A legalacsonyabb értéket Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában mérték.

Európai összevetésben ugyanakkor továbbra is Norvégia vezet, ahol az újonnan forgalomba helyezett személyautók 95,1 százaléka tisztán elektromos hajtású volt. A különbségek hátterében egyebek mellett a töltőinfrastruktúrába irányuló beruházások és az állami ösztönzők eltérő szintje áll.

Az elektromos közlekedésre való átállásban Németország meghatározó szerepet játszik az EU legnagyobb autópiacaként. Az országban mintegy 545 ezer elektromos autót helyeztek forgalomba 2025-ben, ami az EU-ban regisztrált 1,89 millió új elektromos autó csaknem 29 százaléka. A második helyen Franciaország állt mintegy 331 ezer új elektromos autóval.

The post Rekordszinten az elektromos autók részaránya az uniós újautó-eladásokban appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

Mint az ELTE közleményében olvasható, embereknél jól ismert a mássalhangzó-preferencia különös jelensége. Hiába feltűnőbbek a magánhangzók, folyamatos beszéd hallgatásakor mégis inkább a mássalhangzókra figyelnek az emberek. Mivel a szavakat valóban inkább a mássalhangzóik határozzák meg, a mássalhangzó-preferencia kialakulása mögött eddig az ember különleges nyelvi képességeit sejtették.

Andics Attila kognitív idegkutató, a Neuroetológiai Kutatócsoport Lendület- és ERC-nyertes vezetője és munkatársai húsz ember és húsz házi kedvencként tartott kutya beszédre adott agyi válaszait hasonlították össze nem-invazív EEG-vizsgálattal.

Az agyi tevékenység mérésére a kutatók egy különleges agyi jelenséget hívtak segítségül, az úgynevezett neurális szinkronizációt: az emberi agy átveszi azt a ritmust, amelyet a hallott ingerekben észlelni tud, és minél biztosabban ismeri fel az ütemet, annál ritmikusabbá válik az agyi válasz is.

A kutatás során a résztvevők folyamatos, tagolatlan beszédhangsorokat hallgattak. Ezekben mássalhangzók és magánhangzók váltogatták egymást, szünetek vagy más hangjelzések nélkül. A hangsorokat az különböztette meg egymástól, hogy voltak-e bennük ismétlődő mintázatok, és ha igen, milyenek. Az elsőben mássalhangzó-mintázatok ismétlődtek, a másodikban magánhangzó-mintázatok ismétlődései adták a szavak vázát, a harmadikban a szótagok véletlenszerű sorrendben követték egymást.

A kutatók azt várták, hogy ha egy faj agya előnyben részesíti a mássalhangzókat, akkor könnyebben követi majd a szavak ritmusát olyankor, amikor a szavak vázát mássalhangzók adják.

„Úgy érveltünk, hogy ha az akusztikailag kevésbé feltűnő hangtípusra, a mássalhangzókra mutatott preferencia kialakulásához egyes, csak emberre jellemző nyelvi képességek kellenek, akkor más fajoknál nem lesz ilyen – még a kutyáknál sem, hiába töltik életük jelentős részét beszéddel körülvéve” – magyarázta Morvai Boglárka biológus, a tanulmány egyik első szerzője.

„Ha viszont az agy beszédre hangolódása nem más, mint egyszerű elvekre épülő mintázattanulás a sokszor hallott beszédből, akkor a kutyaagyban is meg kell jelenjen a mássalhangzó-preferencia, annak ellenére is, hogy ilyet eddig még az emberrel sokkal közelebbi rokonságban lévő főemlős fajokban sem találtak” – tette hozzá.

„Az eredmények hasonlóságokat mutattak a két faj között. Az agy elektromos aktivitásának mérése kimutatta, hogy a mássalhangzó-mintázatos hangsorok esetében a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan sikeresen átvette a szavak ritmusát. Ez az első bizonyíték arra, hogy az emberen kívül egy másik faj agyában is megjelenik az úgynevezett mássalhangzó-preferencia” – magyarázta G. Tóth Kinga pszichológus, a tanulmány másik első szerzője.

Az agyi válaszok időbeli lefutása további bizonyítékot is szolgáltatott a kutyák mássalhangzó-preferenciájára. Az egyes szavak kezdetétől számított 400 millimásodperc körül megjelent ugyanis egy kiugrás az agyi elektromos tevékenységben, emberekben és kutyákban egyaránt, de csak a mássalhangzó-mintázatos szavak esetén. Ez az idősáv pedig éppen arról nevezetes, hogy az agyi válasz itt a folyamatos beszéd szavakra bontását tükrözi.

„Az eredmények arra utalnak, hogy a mássalhangzó-preferenciához nincs szükség előre huzalozott, korai fejlődési szakaszhoz kötötten kibontakozó nyelvfeldolgozási mechanizmusokra, hanem ez az agyi preferencia egyszerű mintázattanulás következtében is kialakulhat. Ezt erősíti meg, hogy a kísérletben a menhelyről vagy utcáról mentett, életük első három hónapjában beszédben szegényebb környezetben élő kutyák is hasonlóan erős mássalhangzó-preferenciát mutattak, mint a családi kedvencek” – teszi hozzá G. Tóth Kinga.

A kutatók két érdekes különbséget is megfigyeltek a fajok közt. Az egyik, hogy míg az emberek a magánhangzó-mintázatok által meghatározott szavakat is felfedezték, még ha nehezebben is, mint mikor a mássalhangzók adták a vázat, addig a kutyáknak ez nem sikerült. Ez azt mutatja, hogy váratlan, nem preferált nyelvi mintázatok tanulásában azért előfordul, hogy az ember jobban teljesít.

A másik különbség abban volt, hogy melyik faj milyen egyéb ritmust észlelt még a hangsorokban. A szótagok ritmusa mindkét faj agyi válaszában megjelent, a beszédhangok lüktetésére azonban csak az emberi agy állt rá. Ez azt jelzi, hogy az emberi agy nagyobb felbontással képes feldolgozni a beszédfolyamot: számunkra minden beszédhang egy külön egység, míg a kutyák számára a szótagok alkotják a legkisebb egységeket.

Az eredmények arra utalnak, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is – összegezték a kutatók.

A kutatásról készült kisfilm a https://www.youtube.com/watch?v=WpZaP9qeNng linken érhető el.

The post A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

A Choosin’ Texas idén februárban vezette először a Billboard-listát, és immár 23 hete tartózkodik az élen. A dal a brit kislemezlista csúcsára is felkúszott szeptember elején, letaszítva onnan Sam Fender és Olivia Dean Rein Me In-jét, amely szintén 23 hetet töltött az élen, és ugyancsak csúcsot döntött.

Mint a cikk írta, mindkét dal sikere, a listák élén töltött hosszú idő felvet kérdéseket a slágerlisták értékéről, illetve arról, vajon a streaming szolgáltatók kellő erőfeszítést tesznek-e az új zenék népszerűsítése érdekében.

Ella Langley 2024-ben írta a dalát, a country másik sztárja, Miranda Lambert közreműködésével. Először tavaly februárban adta elő élőben, és ez lett az első kislemez szám az énekes-dalszerző második albumáról, a Dandelionról.

„Imádtuk a dalt, de nem igazán gondoltam volna, hogy ilyen utat fut be” – mondta Langley a Billboard magazinnak.

Az alabamai származású előadó száma tarolt az Academy of Country Music Awards májusi gáláján, hét kategóriában jelölték a díjra, és valamennyit meg is nyerte, köztük volt az év női előadója, az év dalszerző művésze, valamint az év kislemeze és az év dala is.

Az amerikai kislemezlista eddigi csúcstartója, Mariah Carey All I Want for Christmas Is You című dala eredetileg 1994-ben jelent meg, de témájánál fogva minden év végén felkerül a listákra, és eddig összesen 22 héten át volt a csúcson karácsony környékén.

The post Ella Langley megdöntötte Mariah Carey rekordját a Choosin’ Texas dallal appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

A növekedésben jelentős szerepet játszottak a villamosított hajtású modellek. Az első nyolc hónapban 1,64 millió tisztán elektromos autót regisztráltak, ami az újautó-piac 21,7 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 15,8 százalékkal.

A hibrid autók 36,6 százalékos részesedéssel a legnépszerűbb hajtásláncnak számítottak, míg a plug-in hibridek részesedése 10 százalékra emelkedett.

Ezzel párhuzamosan a benzines és dízelautók együttes piaci részesedése 37,5 százalékról 29 százalékra csökkent.

Különösen gyorsan növekedett a kínai autógyártók jelenléte az uniós piacon. Az ACEA adatai szerint a BYD részesedése a január-augusztusi időszakban 0,9 százalékról 2,4 százalékra emelkedett, miközben értékesítése több mint két és félszeresére, 177 752 darabra nőtt. Az SAIC Motor piaci részesedése 1,9-ről 2,2 százalékra, a Chery Automobile-é 0,5-ről 1,5 százalékra emelkedett. A Leapmotor részesedése 0,8 százalék volt. A Geely-csoport részesedése 2,7 százalékon maradt. A felsorolt kínai csoportok együttesen 9,6 százalékos részesedést értek el az uniós újautó-piacon, szemben az egy évvel korábbi 6,2 százalékkal. Az ACEA adatai szerint a BYD értékesítése 163 százalékkal, a Cheryé 251 százalékkal, a Leapmotoré pedig 427 százalékkal nőtt egy év alatt.

A nagy európai gyártók közül a Volkswagen-csoport január és augusztus között 1,3 százalékkal több, 1,999 millió autót értékesített az EU-ban, piaci részesedése azonban 27,5 százalékról 26,5 százalékra mérséklődött. A BMW-csoport értékesítése 4,8 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,5 százalékkal nőtt, míg a Renault-csoporté 4,0 százalékkal, a Hyundai-csoporté 2,2 százalékkal csökkent. A Volkswagen-csoporton belül a Porsche értékesítése 13,2 százalékkal esett vissza az első nyolc hónapban.

Magyarországon augusztusban 9355 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 8,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Január és augusztus között 95 929 új autó kapott rendszámot, ami 12,1 százalékos növekedés. A tisztán elektromos autók értékesítése 9224-re, 29,6 százalékkal nőtt, a plug-in hibrideké pedig 8414-re, 111,6 százalékkal emelkedett. A teljes hibridekből 48 695 darabot helyeztek forgalomba, 12,0 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A benzines autók száma 19 761 volt, 3,2 százalékkal kevesebb, a dízeleké pedig 9211, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett.

The post Tovább bővült az uniós autópiac, erősödnek a kínai gyártók appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

Az európai és a hazai energiapiacon az elmúlt években jelentősen átalakultak a termelési és fogyasztási viszonyok. Az energiabiztonság továbbra is kiemelt szempont, miközben a hazai villamosenergia-rendszerben folyamatosan nő a naperőművek szerepe, amely egyre nagyobb különbségeket eredményezhet az egyes napszakokban rendelkezésre álló villamos energia mennyiségében és piaci árában. Az extrém időjárási helyzetek, a paksi termelés körüli kihívások és a hazai áramigények alakulása mellett ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fogyasztás bizonyos része rugalmasan alkalmazkodjon a rendszer aktuális helyzetéhez. A dinamikus tarifa ezt a rugalmasságot ösztönözheti: lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a nagyobb fogyasztású berendezéseik működtetését tudatosan azokra az időszakokra időzítsék, amikor több villamos energia áll rendelkezésre, így kedvezőbbek a piaci árak is.

A 2027. január 1-jétől életbe lépő dinamikus tarifa 2026. szeptember 1-jétől már igényelhető. Bevezetése új lehetőséget kínál azoknak az ügyfeleknek, akiknek a villamosenergia-fogyasztása meghaladja a kedvezményes sávhatárt, és fogyasztásuk egy részét rugalmasan tudják alakítani. A konstrukció lényege, hogy az MVM a kedvezményes sávhatárig továbbra is az adott területen érvényes, fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számolja el a fogyasztást, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő, rugalmas D egységárat alkalmazza. Az ügyfelek saját fogyasztási szokásaik és lehetőségeik alapján dönthetnek arról, hogy igénybe kívánják-e venni a dinamikus tarifát. Ha meggondolnák magukat, visszatérhetnek az egyetemes árazáshoz.

Lakossági ügyfelek esetében a kedvezményes sávhatár 2523 kWh/év, míg az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A dinamikus tarifa elsősorban azok számára jelenthet kedvező megoldást, akiknek a fogyasztása meghaladja ezt a mennyiséget, és vannak olyan, jellemzően nagyobb energiaigényű berendezéseik – például elektromos járművek töltője, klímaberendezések –, amelyek használata rugalmasan időzíthető. Ha ezek működtetését az alacsonyabb piaci árú időszakokra ütemezik – például napközbeni időszakra, amikor magasabb lehet a megújuló energiaforrásból származó termelés –, azzal kedvezőbb egységárat érhetnek el.

A konstrukció ugyanakkor tudatosabb energiafelhasználást igényel: a sávhatár felett elfogyasztott villamos energia ára nem fix, hanem rugalmasan követi a piaci árak alakulását. Ezért leginkább azok számára lehet megfelelő, akik figyelemmel kísérik fogyasztásukat, és annak egy részét képesek rugalmasan időzíteni.

A dinamikus tarifa nemcsak az érintett ügyfelek számára teremthet megtakarítási lehetőséget, hanem hozzájárulhat a villamosenergia-rendszer rugalmasabb működéséhez is. Ha a fogyasztás egy része az alacsonyabb terhelésű vagy nagyobb termelésű időszakokra helyezhető át, az segítheti a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtését, hozzájárulhat a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrációjához.

A D árszabás 2026. szeptember 1-jétől, egyszerűen, online igényelhető az MVM Next ügyintézési felületén, az űrlap kitöltésével.

A dinamikus tarifáról, az igénybevétel részletes feltételeiről és az elszámolásról az MVM Next weboldalán található további információ: mvmnext.hu/aram/dinamikus

Forrás: mvmnext.hu

The post Szeptembertől igényelhető az új, dinamikus áramtarifa appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

A közlemény szerint az E.ON Hungária Csoportnál egy évben több mint 4 millió áram- és gázfogyasztási mérőt keres fel nap, mint nap több mint 200 leolvasó munkatárs a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest hálózati területein.

Fontosnak nevezték, hogy a kutyákat zárják el az ügyfelek a leolvasás idejére, hogy a leolvasók biztonságosan tudják végezni munkájukat.

The post Többször kerültek veszélybe az E.ON munkatársai appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.

Németh Renáta, az ELTE Társadalomtudományi Kar (TáTK) Statisztika Tanszékének egyetemi tanára és Sik Domonkos, a Társadalomelmélet Tanszék egyetemi tanára írásukban új megközelítést javasolnak a nagy nyelvi modellekkel (LLM) kapcsolatos vizsgálatokban.

A szerzők szerint a fő kérdés jelenleg már nem az, hogy a mesterséges intelligencia (AI) rendelkezik-e intelligenciával, hanem az, hogy miként befolyásolja az embereket, amikor mindennapi kommunikációs partnerként jelenik meg.

A tanulmány rámutat, hogy az AI a válaszadás mellett értelmezési kereteket is kínál: bizonyos magyarázatokat láthatóbbá, míg másokat láthatatlanabbá tesz, ezáltal pedig normákat közvetít arról, hogy mi számít racionálisnak, elfogadhatónak vagy normálisnak. A kutatók ezt a folyamatot „algoritmikus szocializációnak” nevezik.

A publikáció öt kulcsfontosságú területen – a munka, a lelki problémák, a kultúra, a világnézet és a mindennapi döntések terén – mutatja be hogyan alakítja az LLM-ekkel folytatott kommunikáció a társadalmi valóságot.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a nagy nyelvi modelleket nem szabad semleges információs eszközként kezelni. Bár az algoritmikus rendszerek nem rendelkeznek saját szándékkal vagy tudattal, kommunikációs szereplőként mégis aktívan részt vesznek a társadalmi jelentések és normák kialakításában. Ez pedig a szociológia számára is új helyzetet teremt.

„A kérdés az, hogy mi történik a társadalmi valósággal, ha annak alakításában többé már nem csak emberek, hanem algoritmikus kommunikációs rendszerek is részt vesznek” – magyarázta Németh Renáta az MTI érdeklődésére.

A kutató hozzáfűzte: a téma vizsgálatához azokat a filozófiai és szociológiai hagyományokat – köztük Wittgenstein, Habermas, Mead, Berger, Luckmann és Foucault munkásságát – hívják segítségül, amelyek szerint a valóságot a nyelv és a kommunikáció formálja.

A tanulmányban amellett érvelünk, hogy a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei, mint például a ChatGPT, mára nem csupán semleges információforrások, hanem aktív kommunikációs szereplőkké váltak: emberek milliói fordulnak hozzájuk párkapcsolati tanácsért, érzelmi támogatásért, munkahelyi problémák megoldásáért vagy erkölcsi kérdésekben – fejtette ki a kutató.

Hozzátette: ezek a rendszerek emberi beszédaktusokhoz megszólalásig hasonló válaszokat adnak, implicit módon keretbe foglalják a helyzeteket, normákat közvetítenek és értékeket sugallnak, vagyis részt vesznek abban, amit az „algoritmikus szocializációnak” nevezünk. Így az emberek véleménye is egyre inkább ember-AI hibrid kommunikáció eredményeként formálódik.

A kutató az esettanulmányokat ismertetve elmondta: a munkahelyi értékelésben például az AI átformálja, mit jelent „jó munkavállalónak” lenni, és a jelentkezők ehhez igazítják önbemutatásukat. Vizsgálták a mentálhigiénés tanácsadást is, itt azzal szembesültek, hogy az AI hajlamos egyéni, „önmenedzselő” magyarázatokat adni társadalmi-strukturális problémákra (például magány, szegénység) is.

Emellett a vizsgálat rávilágít arra is, hogy a nagy nyelvi modellek túlnyomórészt angolszász kulturális normákat közvetítenek világszerte, amellyel kulturális homogenizációt idéznek elő.

A kutató szerint figyelembe kell venni az úgynevezett „hízelgés” (sycophancy) jelenségét is, amellyel az AI inkább megerősíti, mintsem megkérdőjelezi a felhasználó meglévő nézeteit, tovább szilárdítva azokat vita helyett – mondta a kutató, aki hozzátette: az esettanulmányból az is kiderült, hogy az AI a hétköznapi problémákat (például lakhatási vitákat) technokrata, egyéni-megoldásközpontú keretben tálalja, amellyel gyengíti a kollektív vagy jogi fellépés gondolatát.

A kutató szerint mindez nem egyszerű „hiba”, hanem az LLM-ek felépítéséből és alkalmazásából szükségszerűen fakadó jelenség, ezért új, szociológiailag megalapozott kutatási programra van szükség – beleértve a szociológia saját módszertanának (felmérések, interjúk) újragondolását is.

The post Mesterséges intelligencia: már a társadalmi valóságot is formálja appeared first on Hírnök Magazin - Hírportál - Média.