Hogyan változtatja meg a tartós stressz az agyunkat?
Bemész a konyhába, megállsz a nyitott hűtő előtt, és fogalmad sincs, miért indultál el. Máskor harmadszorra olvasod ugyanazt a bekezdést, mégsem emlékszel belőle semmire. Ismerős? Az ilyen pillanatnyi memóriazavaroknak több oka lehet, köztük a tartós stressz is.
Amikor hosszú ideig feszültségben élünk, szervezetünk stresszválasza megváltozhat. Ebben szerepet játszik a kortizol nevű hormon, amely segít alkalmazkodni a megterheléshez. Ha viszont a stressz állandósul, az agy működésére is hatással lehet.
Az egyik érzékeny terület a hippocampus, amely nevét csikóhalra emlékeztető alakjáról kapta. Fontos szerepe van a tanulásban és az új emlékek kialakításában.
Kutatások szerint a tartós stressz hatására az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltozhatnak, és bizonyos esetekben a hippocampus térfogata is kisebb lehet. Persze ettől még nem kell megijedni: néhány stresszes hét, vagy egy-egy feledékeny pillanat nem jelent agykárosodást.
Az agy felnőttkorban is képes alkalmazkodni, változni. Ezt nevezik neuroplaszticitásnak.
Kirk I. Erickson és munkatársai 2011-ben, a PNAS folyóiratban publikáltak egy figyelemre méltó vizsgálatot. A kutatásban 120 idősebb felnőtt vett részt. Az egy éven át, heti három alkalommal aerob mozgást végző csoportban a hippocampus térfogata átlagosan mintegy két százalékkal növekedett.
Julianne Holt-Lunstad és munkatársai több mint 300 ezer ember adatait elemezve összefüggést találtak az erősebb társas kapcsolatok és a jobb túlélési esélyek között.
Egy baráti beszélgetés, közös séta, vagy családi program segíthet oldani a feszültséget. Az is számít, hogy legyen valaki, akivel megoszthatjuk a gondjainkat.
A tudatos, lassú légzés, a rövid meditáció, vagy az esti gondolatleírás szintén segíthet a megnyugvásban. Érdemes kipróbálni, melyik válik be.
Ha pedig napközben úgy érzed, minden egyszerre szakad rád, próbálj időt szakítani egy kis mozgásra vagy pihenésre. A feladatok egy része várhat. Az agyadnak is szüksége van a kikapcsolódásra.
FA-MI
