Horkolás? Fáradt ébredés?
A horkolás során hallható hang nem a hangszalagoknál, hanem a gége és a szájüreg között lévő algaratban keletkezik. Alvás közben az algarat izmainak tónusa csökken, ezáltal az algarat tágasságát biztosító izmos falú cső merevsége is csökken, és a belégzés során jelentkező vákuum beszívja az algarat falát. Enyhébb esetekben ez még csak horkoláshoz sem vezet, súlyosabb esetben horkolás lesz az eredménye, ha pedig teljesen elzáródik az algarat a belégzés során, akkor apnoéról, légzéskimaradásról beszélünk.
Az „apnoés” beteg társa arra lesz figyelmes, hogy az addig hangosan horkoló társa elnémul, a mellkasa úgy tesz, mintha szeretne levegőt venni, csak éppen nem tud. Akár fél percnél tovább is küzdhet a levegőért az alvó személy, amíg a fulladás érzésre fel nem ébred. Talán helyesebb a megébred szót használni, mert a felébredések (megébredések) túlnyomó többségére a páciens nem is emlékszik.
1. Oxigénhiány
Minél tovább tart a légzéskimaradás, annál súlyosabb az oxigénhiány. Az oxigénhiány következtében romlik a szerveink működése, illetve egyes sejtjeink akár el is pusztulhatnak.
Emelkedik a vérnyomás, ingadozik a pulzus, gyorsabban pusztulnak az idegsejtjeink, és akár életveszélyes ritmuszavar, szívinfarktus, vagy stroke is kialakulhat.
2. Kialvatlanság
A gyakori megébredések miatt a páciens csak úgy tesz, mintha aludna, valójában csak próbál aludni, de az igazán pihentető alvás szintjét alig éri el, ezért kialvatlanul, fáradtan ébred, akármennyit alszik is. A kialvatlan ember nem tudja kihozni magából, amire egyébként képes lenne. Romlanak a reflexei, lassabban oldja meg a feladatait, több hibát követ el, ingerlékennyé válhat, álmosnak, fáradtnak érzi magát, aluszékonnyá válhat, és gyakrabban okozhat közlekedési balesetet.
3. Hízás
A mély alvás során termelődik az a hormon, amelynek a feladata a hasi zsírszövet bontása. Azok, akik az alvási apnoéjuk miatt nem, vagy csak nagyon ritkán érik el a mély alvás fázisát, nem képesek elegendő zsírcsökkentő hormont termelni, nehezebben tudnak fogyni, és sokkal könnyebben híznak el.
A partner számára riasztó légzéskimaradások és gyakori megébredések következményei döntően 3 tényezőre vezethetők vissza.
Kiknél gondoljunk alvási apnoéra?
- A legnagyobb kockázattal a hangosan horkoló, kövér férfiak bírnak.
- A fogamzóképes korban lévő hölgyek alvási apnoé kockázata kb. tizede a hasonló korú férfitársaiknak.
- Magas vérnyomás (a kezelt is), cukorbetegség (a kezelt is), elhízás, idős kor, ritmuszavarok, stroke növelik az alvási apnoé valószínűségét, de ez fordítva is igaz, hiszen az alvási apnoés betegek között is gyakrabban alakulnak ki ezek a betegségek.
Egy egyszerű kérdőívvel (Berlin-kérdőív) mindenki felmérheti a saját kockázatát, és ha legalább 6 pontot összeszámolt magának, akkor érdemes kérnie a szűrővizsgálatot.
A szűrővizsgálat során egy egyszerű és fájdalommentes méréssel regisztráljuk a beteg mellkasának az alvás közbeni mozgását (a ki- és a belégzés ritmusát), a kéz egyik ujján a perifériás oxigéntelítettséget, illetve a pulzust, valamint az orrba helyezhető kis műanyag csövecskével az orrlégzés meglétét. Ezeket az adatokat egy kis beépített számítógép rögzíti, amíg a beteg az otthonában alszik, majd másnap, amikor visszahozza a készüléket, letöltjük a mért adatokat, és eldöntjük, hogy a betegnél mekkora az alvási apnoé kockázata.
Ha a szűrővizsgálat megerősíti az alvási apnoé gyanúját, vagy bármilyen kezelendő alvászavart mutat, akkor a betegeket alváslaborba irányítjuk, ahol megállapítják az alvászavar pontosabb jellemzőit, és meghatározzák a kezelés szükségességét, illetve annak módját.
Fontos tudni, hogy az alvási apnoés betegek túlnyomó többsége gyógyszer nélkül, egy alvást segítő gép segítségével, egyik napról a másikra „gyógyítható”. A gép segítségével azonnal megszűnik a horkolás, és visszatér a nyugodt, pihentető alvás.
Mucsi János
tüdőgyógyász, belgyógyász szakorvos
www.erzsebetgondozohaz.hu
