Mit tegyenek az asztmás és az allergiás betegek a koronavírus járvány idején?
Az asztma és a szénanátha több mint 1 millió embert érint Magyarországon. Mivel a növényeket senki sem zárta karanténba, ezért ők virágoznak, és ügyet sem vetnek a koronavírusra. Egyre többen tüsszögnek, folyik az orruk, viszket a szemük, kapar a torkuk, vagy éppen köhögnek, fulladnak. Nekik éppen elég bajuk volt az allergiájukkal, a légúti panaszaikkal a koronavírus nélkül is.
Mennyire kell félniük az allergiásoknak, az asztmásoknak a koronavírus járvány idején?
Az asztmás és a szénanáthás betegek ne hagyják abba a fenntartó, megelőző gyógyszereiknek a használatát, mert a lehető legjobb állapot, a gyulladásmentesség elérésével javítják a szervezet, a légúti nyálkahártya védekezőképességét a vírusok, baktériumok, illetve a levegőszennyezettség ellen.
A járvány idején lejáró szakorvosi javaslatok automatikusan meghosszabbodnak a járvány végét követő 90 napig, így a háziorvosukkal továbbra is el tudja látni őket e-Recepttel, és egyelőre nem kell a tüdőgondozókba menni a szakorvosi javaslat meghosszabbításáért.
Az asztmás betegek többsége az inhalációs szteroidok rendszeres használata mellett kontrollált állapotba kerülhet, az ő kockázatuk a súlyos koronavírus fertőzést illetően valószínűleg alig haladja meg a nem asztmásokét, de egy asztmásnál minden légúti fertőzés hevesebb és elhúzódóbb panaszokkal jár, mint egy nem asztmásnál. Fontos, hogy még a jó állapotban lévő asztmások se hagyják abba, aki abbahagyta, az pedig egy alacsony fenntartó szintek kezdje el ismét használni a megelőző inhalációs gyógyszerét.
Aki az asztmájának a rosszabbodását tapasztalja, egy héten belül többször kell használnia a rohamoldó gyógyszerét, nehezebbnek érzi a légzését, éjszakánként sípolásra, köhögésre ébred, akkor vegye fel kapcsolatot az orvosával. Még a legjobb gyógyszerek becsületes használata mellett is előfordulhatnak akár életveszélyes asztmás rohamok. Az időben megkezdett kezeléssel megelőzhető a kórházi kezelés, az életveszélyes állapotromlások többsége.
Aki biológiai terápiát kap az asztmája, vagy a szénanáthája miatt, az ne hagyja abba azt a kezelést, mert az asztmájának a romlása jelenti számára az igazi kockázatot, az asztma miatt megkezdett biológiai terápia a jelenlegi ismereteink szerint nem rontja a fertőzések elleni védekezőképességet.
A szénanáthás betegek gondoskodjanak a gyógyszereikről, hogy amint jelentkeznek az allergiás tüneteik, el tudják kezdeni az antihisztamin tabletták szedését, amelyet orrdugulás esetén szteroid tartalmú orrsprayvel, szemtünetek esetén pedig a megfelelő szemcseppel érdemes kiegészíteni.
Jó tudni, hogy vannak már olyan új, modern antihisztaminok, amelyek nem hizlalnak, és az álmosító hatásuk sincs, vagy csak egészen minimális. A szteroidos orrspraykhez nem alakul ki hozzászokás, így ezeket akár az egész szezonban végig lehet használni, a szezon végén pedig gond nélkül abba lehet hagyni, megvonási tünetek nélkül. A hagyományos, nyálkahártya lohasztó orrspraykkel viszont óvatosan kell bánni, mert azokhoz akár már egy hét alatt hozzászokás alakulhat ki, és ezután már nagyon nehéz elhagyni őket.
Április-májusban szoktuk megkezdeni a parlagfű allergiások specifikus immunterápiáját. Ezt ugyanúgy el kell kezdeni, mintha nem is lenne koronavírus járvány, a gyógyszerek beszerzéséről időben gondoskodni kell. A gyártótól szerzett információ alapján nem várhatók ellátási zavarok a specifikus immunterápiás gyógyszerből.
Sajnos, az asztmások és az allergiás betegek kb. 20%-a dohányzik. A dohányzás, a dohányfüst jelentősen rontja a légúti nyálkahártya védekezőképességét, illetve az inhalációs gyógyszerek hatékonyságát is. A koronavírus fertőzésnek is kevésbé tudnak ellenállni a dohányosok, és az asztmás rohamok is gyakrabban jelentkeznek dohányosoknál. Ha még nem tette, akkor hagyja most abba a dohányzást. Ha egyedül nem megy, kérjen segítséget.
dr. Mucsi János tüdőgyógyász
Erzsébet Gondozóház, Gödöllő
Forrás: www.tudoklub.hu