Nőtt az „egyéb szálláshelyek” népszerűsége

Az idén március-szeptember között az egyéb szálláshelyek, azaz az apartmanok, panziók, vendégházak, valamint a kempingek népszerűsége a járvány ellenére is 10 százalékos növekedést ért el a magyar utazók körében 2019 azonos időszakához képest – összegezték a Google Magyarország ágazati szakértői online tájékoztatón.

A Google keresési adatai alapján a magyarok nem mondtak le teljesen az utazásról idén nyáron sem, azonban szokásaik nagyban változtak. Ez a változás az úti célok mellett a választott szálláshelyek típusain látszik leginkább – ismertette Valu Róbert a Google Magyarország iparági elemzője. Hozzátette: bár a turisztikai jellegű kereséseken belül a hotel kategória továbbra is háromszor akkora, mint más szállástípusok, idén március-szeptemberben tíz százalékkal többen kerestek egyéb szálláshelyet, azaz apartmanokban, panziókban, vendégházakban, illetve kempingekben szállást, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A szállás kategória pontos keresési kifejezéseit vizsgálva az is kiderül, hogy a legnagyobb növekedés a vidéki és „nem hotel” típusú böngészéseknél figyelhető meg – sorolta –, ami helyenként két-háromszoros növekedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb növekedést a „wellness faház szállás” (+383 százalék), a „szállás Tisza-tó” (+142 százalék), az „erdei szállás” (+140 százalék) és az „olcsó balatoni szállás” (+129 százalék) keresési kifejezéseknél mérték.

Kiemelte: a vizsgált időszak legnagyobb nyertesei turisztikai szempontból a vidéki úti célok voltak. A Magyar Turisztikai Ügynökség kampányának – amelynek keretében többek között a különböző hazai turisztikai célpontokat bemutató YouTube videókkal, vagy az elektronikus zenei virtuális országjárás videósorozattal lehetett találkozni – szintén a magyarok országon belüli utazási kedvének visszaállítása volt a célja.

Elmondta, hogy hatalmasat nőtt az érdeklődés többek között a Tisza-tó partján fekvő Poroszló (+58 százalék), vagy Tiszafüred (+22 százalék) iránt, a Balaton környéki települések közül látványosan kiemelkedik Badacsonytomaj (+30 százalék), a Békés megyei Szarvas (+19 százalék), vagy a Kelet-Magyarország Káli-medencéjeként is emlegetett Noszvaj (+14 százalék) iránt. A járvány negatív hatása leginkább a fővárosban látványos: a TOP10 legkeresettebb magyarországi város között Budapest keresettsége az előző évinek több mint felével esett vissza.

Valu Róbert kitért arra is, hogy az idei a belföldi úti célok keresésének az éve. Míg 2019 márciustól szeptemberig csaknem egyenlően oszlottak meg a külföldi és a belföldi úti célokra irányuló turisztikai keresések, addig az idei év jelentős eltolódást hozott ebben az arányban: a Magyarországról indított turisztikai keresések 72 százaléka irányult belföldi célokra, míg a külföldiek 28 százalékra estek vissza.

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője arról beszélt, hogy a járvány által okozott átalakulás a már évek óta meglévő trendeket erősítette fel, az ezekhez való alkalmazkodás a kulcs a magyar turizmus sikeréhez. A szálláshelyeknek egyedi jellemzőkkel kell rendelkezniük, igazi hangulatot és megkülönböztető élményt kell nyújtani – tette hozzá, kiemelve: a digitalizáció megkerülhetetlen lesz a turizmusban a kisebb szálláshelyeknek is.

MTI 

Megosztási lehetőségek