Örömünnep és konferencia – hagyományőrző vietnami népviseletben
Dr. Phan Bich Thien, a Magyar Vietnámi Kapcsolatokért Alapítvány elnöke, elismert műfordító immár második alkalommal hozta Budapestre a javarészt Európában élő vietnami nők fórumát. A helyszín: az Országház volt, illetve a tanácskozást megelőzően a Kossuth tér.
A konferencia főként a Délkelet-ázsiai ország értékeinek, a hagyományainak megőrzéséről, s más országokban történő képviseletéről, a mesterséges intelligencia által támasztott, leginkább nőket érintő kihívások számba vételéről szólt. A budapesti programra 18 országból 300 hagyományőrző népi viseletben – úgynevezett Áo dài ruhában, mely a japán kimonóhoz hasonlítható – pompázó vietnami leány és asszony érkezett, akik a konferencia előtt fesztiválszerű kavalkádban ünnepeltek a nemzet főterén. Fényképek, szelfik, videóinterjúk sora készült…
A krónikák szerint Vietnamnak közel ötezer éves a történelme, Délkelet-Ázsia egyik ékköve. Az ország több mint 331 ezer négyzetkilométeren terül el, festői környezetben. Trópusi esőerdők, rizsteraszok, Felhő-hágó, Vörös-folyó, Hue, a legendás császárváros és ezernyi más csoda jellemzi a gazdag kultúrájú, gasztronómiája révén is elismert, az Indokínai-félsziget keleti részén fellelhető térséget. Eközben elképesztő tempójú a fejlődés is, legyen elég csak a felhőkarcolóiról is ismert, egykori Saigonra, a mai Ho Si Minh-városra gondolni.
A fentiekről óhatatlanul Fodor Ákos haikuja (A teremtmény éneke) jut a szemtanú eszébe: „Új szememmel nézni / a régi képre: ez a / mi alkotásunk”.
A közgazdász, egykor Moszkvában tanult, majd Magyarországon családot alapító dr. Phan Bich Thien (a XXI. század, 21 női sors kötet fővédnöke) a tanácskozás elnökeként megállapította: „a család prioritás, az anya szerepe kulcskérdés; annak ellenére az, hogy az Európában élő fiatal nők – és ez igaz az ifjú vietnámiakra is – napjainkban szívesen választják az egyéni utat, a közösségépítés, a családalapítás ellenében. A klasszikus női szerep azonban megóvandó. Bár közben nem tanácsos beleragadni a múltba, nem szabad a technológia előretörésétől, a változástól rettegni. A technika, a mesterséges intelligencia hasznunkra is válhat, például az oktatásban, a gyógyászatban. A családi kapcsolattartást, a fiatalok és idősebbek közötti párbeszédet, a közös hang megtalálását úgyszintén megkönnyíti” – összegzett a főszervező, aki 2018-ban Tolnában, a Mózsé-hegyen hosszú évek kitartó munkájával elérte, hogy Magyarország hivatalos vietnámi buddhista „Dai Bi”-szentéllyel gazdagodjék.
Sz.Z.A.
