Teszteltük, gyötörtük a Citroent is
Ízléses, szerethető modellt alkottak a franciák a DS4 Crossback esetében. Nincs semmi túlcicomázva, agyonhangsúlyozva, egyszerűen „csak” visszafogottan elegáns. Ezért a kocsit nem is hajtja az ember, inkább terelgeti – bár a motor akkor se tiltakozik, ha a sofőr tempósabbra veszi a formát.
Hóban, latyakban teszteltem az 1560 köbcentis, 1860 kilogrammot nyomó, dízelüzemű, narancsszín automobilt. Nem jött zavarba, mindvégig pontosan járt a gépezet. A kormányzás, a futómű jelest érdemel. A hatfokozatú kézi váltó ritka precíz alkotmány. A biztonságérzetet növeli az intelligens kipörgésgátló rendszer jelenléte. Ez ugye ama vezetést segítő technológia, amely javítja az autó teljesítményátadását csúszós útburkolaton. A statikus kanyarfény, a véletlen sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (AFIL) szintúgy hasznos holmi. A DS4 Crossback „pofára” igen vonzó jelenség. Az egyedi hűtőrács eleve felsrófolja az élményt. A négykerekű oldalnézetből is dekoratív.
A kocsin belüli anyaghasználatra nem lehet panasz. A finomszemcsés, nappa- vagy félanilin bőr, a bőrülések exkluzív óraszíj-mintázata csettintésre ingerel. Az oldalsó üléstartás példás. No meg példásan nagy a csomagtartó. A Stop-Start rendszeren és a cúgmentes klímán se találni (egyelőre) fogást. Az erőforrás pedig – bár ez nem meglepetés – megbízható, strapabíró szerzet.
S mint utaltam rá, épp anynyira erős, amennyire kell. A kocsi nem is fogyaszt sokat. A formaterv pedig úgy modern, úgy mai, hogy az ősi DS-hez mégis méltó, nyomokban még játékosságot is tartalmaz. A régi legenda atyja, Flaminio Bertoni, alighanem bírná-elfogadná az utódot.
Szabó Zoltán Attila