Van visszatartó ereje a Védának
A vártnál kevesebb szabályszegést, jogellenes cselekményt regisztrált a már élesben működő Véda. A közúti intelligens kamerarendszernek az eddigi tapasztalatok szerint van visszatartó ereje – közölték a kamerahálózat gyakorlati működését bemutató sajtótájékoztatón Vásárosnaményban.
Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője a közlekedésbiztonsági automatizált feldolgozó információs rendszer (kafir) vásárosnaményi központjában a részletek említése nélkül elmondta, már a tesztidőszak alatt tapasztalható volt a járművek haladási sebességének csökkenése az eszközök környékén, a rendszer egy héttel ezelőtti élesítése után pedig folytatódott ez a folyamat.
A kamerahálózat kialakításakor 365 fix telepítésű komplex közlekedési ellenőrzési pontot helyezett ki a rendőrség az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszára. A rendszer emellett 160 mobil sebességmérőt foglal magában. A fixen telepített és a mobil kamerák április 5-én kezdték meg üzemszerű működésüket az ország egész területén.
A komplex közúti kamerarendszer, valamint az ahhoz kapcsolódó rendszerek többféle szabálysértést képesek dokumentálni: a kamerák észlelik a sebességtúllépést, a tilos jelzéseken áthaladást, képesek ellenőrizni a többi között a záróvonal átlépését, a biztonsági öv használatát, az autópálya leállósávjára, a buszsávra, a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok betartását – ismertette Óberling József.
A rendszerhez kapcsolt más adatbázisok segítségével pedig ellenőrizhető például az adott jármű műszaki érvényessége, a kötelező felelősségbiztosítás megléte, valamint elérhető az esetleges körözésére vonatkozó információ is – tette hozzá.
A jogsértések feldolgozását és az erről szóló értesítések kiküldését a rendőrség vásárosnaményi és szombathelyi adatfeldolgozó központja végzi. A rendszer működéséről szólva Óberling József elmondta, a helyszínen, a kamerák által rögzített úgynevezett metaadatokat az adatátviteli hálózat segítségével a feldolgozó központokba továbbítják, ahol az ügyintézés során gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül készül el a jogsértésről szóló határozat.
A központokban dolgozók a rendszerek működését felügyelik, ellenőrzik az ügyeket vagy azok bizonyos adatait, de például a határozat borítékolása és a tértivevény-nyomtatás teljesen automatikusan történik – ismertette a főosztályvezető.
MTI
2016. április 12.