A lakás- és áruhitelek, valamint a személyi kölcsönök húzták 2016-ban a hitelpiacot
Jelentősen javult a hitelek megítélése tavaly, a magyarok négytizede jelenleg is törleszt
Fontos év volt 2016 a hazai hitelpiacon, 2015-höz képest nőtt a személyi kölcsön hitelszerződések száma, mutatva, hogy a lakosság körében jelentősen elfogadottabbá vált a külső anyagi segítség igénybevétele, mint korábban. A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás szerint további változás az is, hogy többen igényeltek áruhitelt és személyi kölcsönt, mint lakáshitelt. A legelfogadottabb hitelcélok közé az ingatlanvásárlás és felújítás, valamint a gépkocsivásárlás tartoznak. Jelenleg minden negyedik felnőtt törleszt banki vagy pénzintézeti kölcsönt.
A 30-40 évesek a legaktívabbak
A hitellel rendelkezők felének van olyan szerződése, amelyet az utóbbi egy évben kötött, derül ki az országos reprezentatív kutatásból. A törlesztők többségének egyetlen hitele van, de közel egyharmaduk többet is fizet, három vagy annál több élő szerződése csak a magyarok 3 százalékának van. A harmincas-negyvenes korosztály él leginkább a hitelfelvétel lehetőségével, körükben az átlagosnál lényegesen magasabb – 55-60 százalék körüli – a hitellel rendelkezők aránya, miközben a 18-29 évesek alig több mint egynegyede, a hatvanas éveikben járóknak pedig csupán egyötöde tartozik a törlesztők közé.
Javuló megítélés: a hitel lehetőség
Egyértelműen javul a hitelek társadalmi elfogadottsága és csökkennek a negatív vélekedések: míg 2015 elején háromból ketten gondolták úgy, hogy a konstrukciók általánosságban tartalmaznak olyan rejtett költségeket, amelyekkel az emberek csak a felvétel után szembesülnek, ma már alig több mint felük gondolja így. De lényegesen alacsonyabb azoknak az aránya is, akik átláthatatlannak érzik a pénzintézetek ajánlatait, mint ahogy azoké is, akik a hitelfelvételt a szorult helyzettel és a kiszolgáltatottsággal azonosítják.
A piac az új szerződéskötések számát illetően is kiegyensúlyozottnak mondható, hisz 2015-höz képest 2016-ban nőtt a személyi kölcsön hitelszerződések volumene*. Ezzel szemben egyre többen tekintenek a pénzügyi intézetek szolgáltatásaira egyfajta lehetőségként: az emberek többsége egyetért azzal, hogy mind váratlan kiadások fedezéséhez, mind nagyobb léptékű célok eléréséhez jó megoldás lehet a külső anyagi segítség igénybevétele. A válság távolodása mellett ehhez nagy valószínűséggel erősen hozzájárul, hogy a magyarok közel kétharmada úgy látja, hogy kiélezett verseny van a pénzintézetek között szolgáltatásaik és áraik tekintetében.
A lakáshitel trónfosztása
Bár még mindig lakáshitellel rendelkeznek a legtöbben – a lakosság 16 százaléka –, de a törlesztők száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, és a 2016-ban felvett hiteleket tekintve messze nem ez volt a legnépszerűbb termék: tavaly áruhitelt (5%) és személyi kölcsönt (4%) vettek fel a legtöbben. Személyi kölcsön kategóriában az elmúlt egy évben igénylők átlagosan 500 ezer forintot vettek fel, ugyanakkor a többség 400 ezer forintnál kisebb összeget kapott, míg áruhitel kategóriában 128 ezer forintot vettek fel és 100 ezer forintnál kisebb összeget kaptak.
A következő negyedévre vonatkozóan a magyarok mindössze 2 százaléka tervez hitelt felvenni, összességében azonban 10 százalékunk tartja elképzelhetőnek, hogy mégis külső anyagi segítségért folyamodik. A személyi kölcsön (3%) és az áruhitel (2%) változatlanul a leginkább elképzelhetőnek tartott termékek, ezt követi a lakáshitel (2%). Az összes közeljövőbeli hiteltervet tekintve – a jóval magasabb összegű lakáshiteleket figyelmen kívül hagyva – a hitelfelvevők kétharmada félmillió forinttal is megelégedne.
Lakás és autó: a legelfogadottabb hitelcélok
A lakásvásárlásra (69%) és lakásfelújításra (59%) fordított hitelek, valamint a gépjárműhitelek (46%) tartoznak a legelfogadottabb hitelcélok közé. A nagyobb beruházást igénylő hétköznapi fogyasztási cikkekre, egészségügyi kezelésre, tanulmányokra, illetve a családi büdzsé egyensúlyban tartására kölcsönt felvenni még mindig viszonylag elfogadható, azonban a hitelkiváltás népszerűsége – a tavalyi évben megfigyelt növekedés után ismét – csökkent (23%). 2017 a használtautók éve lesz: míg 2016-ban a magyarok 8 százaléka vásárolt autót, addig a lakosság idei terveiben közel kétszer annyi autó szerepel (14%).
2017. 03. 08., Budapest