Láz és a lázcsillapítás
Súlyos betegséggel sem fordulunk általában egyből orvoshoz, de láz esetén sokszor azonnal. Ha gyerekünk lázas, egyből törekszünk annak megszüntetésére. Előfordul, hogy éjszaka közepén azért keresik fel az aggódó, ijedt szülők gyermekükkel az orvosi ügyeletet, vagy kórházat, mert csecsemőjük, vagy kisgyermekük belázasodott, esetleg még csak emelkedik a hőmérséklete, másnap meg újból azért, mert még mindig lázas(?).
Jó tudni, hogy a láz a szervezet védekező tünete, a testhő emelkedésének mechanizmusával az immunrendszer energia többletet kap, hatékonyabban működik, a kórokozók szaporodása akadályozottá válik.
Általában ismert, hogy az emberi szervezet normál hőmérséklete 36,8 ± 0,4 C fok. Ebben a tartományban a hőmérséklet állandó, az anyagcsere működése ezen a hőfokon optimális. A hőmérsékletünk napszakonként és különböző élethelyzetekben változik, ingadozik. Kora reggel 6 óra körül a legalacsonyabb, délután 4 és 6 óra között a legmagasabb.
Szervezetünkben a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban van. A testhőmérséklet emelkedésekor, lázas állapotban a központilag irányított „termosztát” működése megváltozik.
Lázról 38 C fok felett beszélhetünk, 40 C fok felett már hyperpyrexiáról van szó. Lázat okozó (úgynevezett pirogén) anyagok érkezhetnek a külvilágból, fertőzést, gyulladást, allergiás reakciót kísérve, leggyakrabban bakteriális, vagy vírusbetegségekhez társulva, de származhatnak a saját szervezetünkből is, például autoimmun betegség, vagy daganat kísérőjeként.
A láz tünet, nem a csillapítása, hanem okának felderítése, tisztázása az első. Sokszor a láz az első és egyetlen tünet is lehet, s ilyenkor még az ok nem mindig fedezhető fel.
A lázcsillapítás célja általában a közérzet, az általános állapot javítása, és nagy biztonsággal állítható, hogy 39 C fok alatti láz csillapítása nem gyorsítja a betegség lezajlását, nem könnyíti meg a gyógyulást. Természetesen vannak olyan kórállapotok, amikor elengedhetetlenül fontos a láz csillapítása. Ilyen állapotnak tekinthetőek a krónikus betegségek, a hyperpyrexiával járó állapotok, vagy a néhány hónapos csecsemők lázzal járó megbetegedései.
1 C fok hőmérséklet emelkedés az alapanyagcserét 10%-al, a folyadék szükségletet 12%-al növeli. Lázas betegeknél figyelni kell a bő folyadék bevitelre, illetve a kevesebb kalória tartalmú, de magasabb szénhidrát arányú diétára.
A hőmérséklet emelkedése fokozza a görcskészséget, s előfordul nagyobb csecsemőknél, illetve kisgyermekeknél, hogy hirtelen, gyakran előzmény nélkül, váratlanul jelentkező láz során úgynevezett lázgörcs alakul ki, amely eszméletvesztéssel, rángással (görccsel), illetve tónusvesztéssel járó, nagyon ijesztő, néhány, de akár 5-10 percig is tartó, de általában spontán is rendeződő állapot . Ilyenkor az ijedtség, a mentőszállítási procedúra, a kórházi jelenlét megalapozza azt a félelmet, amely később a lázas állapot azonnali megszüntetésének szándékát eredményezi.
Lázcsillapításra már a görög és a római orvosok is alkalmazták a hideg vizet, módszeresen, de elterjedését a XIX sz. elején egy laikus sziléziai embernek, Prissnitz Vincének köszönhetjük. A hideg vizes borogatás („priznic”) ma azt jelenti, hogy 38-39 C fok esetén 20-30 percenként váltott törzsborogatást alkalmazunk (szoba-hőmérsékletű lepedővel), 39 C fok fölött teljes testborogatást, 40 C fok fölött pedig hűtőfürdőt alkalmazunk. Hűtőfürdő esetén a testhőmérsékletű vizet folyamatosan hűtjük (hideg víz csorgatásával) 8-10 C fokkal alacsonyabbra, azaz 28-30 C fokra.
A lázcsillapító gyógyszereknek több csoportjuk van. A lázcsökkentő hatáson kívül mindegyik rendelkezik változó mértékben fájdalom és gyulladáscsökkentő hatással is, de káros mellékhatásaik is vannak. A lázcsillapítók a hőtermelést növelő prosztaglandin termelés folyamatába avatkoznak be, gátlólag. A lázcsillapító gyógyszerek kombinációinak előnyei nem bizonyítottak.
Pirazolon származékok az amino-noraminophenazonok (Germicid, Algopyrin…), szalicilsav származékok (Asprirn, Kalmopyrin…), és a korszerűbbnek tekinthető a nonszteroid gyulladásgátlók (Cataflam, Nurofen, Algoflex…), illetve a kedvezőbbnek tűnő anilin származékok, az acetaminophenonok (Paracetamol, Panadol, Rubophen, Mexalen…).
Dr. Rónaszéki Ágoston
gyermekorvos
