Már a hívót és hívószámot is hamisítják a telefonos csalók

A hívószám-hamisítás (phone number spoofing, caller ID spoofing) során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg a készülékünkön, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító. A csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a bizalmunkat: a beérkező hí­vás­­kor a kijelzőn a telefonunk névjegyzékében egy közismert szolgáltató száma tűnik fel – látszólag.
A csaló ezzel a trükkel teszi hihetőbbé a telefonhívásait, amikor a hívás során például azt próbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba, vagy csalásgyanú miatt egyeztetnek. Valójában persze a banki, vagy kártya­ada­tainkat szeretnék megszerezni (vishing). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a hívószám-hamisítás használatával elkövetett csalások veszélyeire hívja fel a figyelmet.
A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a gyanakvásunkat, hi­szen egy ál­talunk ismert szolgáltató ne­vé­ben hívónak in­kább hiszünk, mint egy vadidegennek. Rá­adá­sul a csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívóban csak az­ért, mert ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hí­vó­szám valódiságában sem.
Ha egy bűnöző a pénzünket akarja megszerezni, ak­kor a személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatainkra lesz kíváncsi. Soha ne adjuk meg a betéti, vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online ban­ki jelszavunkat, vagy az egyszer használható, második hi­te­le­sí­tési kódot. Még a banki ügyintézők sem tudakolhatják tőlünk ezeket az in­for­má­ció­kat. Sem­mi­kép­pen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező ké­ré­sre, mert egy pénzintézet so­sem kérhet ilyet.
Ismeretlen hívók, vagy üzenetküldők kérésére soha ne telepítsünk programot a számítógépünkre, vagy a telefonunkra. A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum-, vagy képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálnak rávenni minket arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsünk.
Ne dőljünk be egy ismeretlen telefonáló sürgetésének, ígérjen bármit is – hihetetlen jó, vagy ingyenes ajánlat, egyszeri lehetőség, gyorsan lejáró határidő stb. –, soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a pénzügyeinkről. Ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést, és a hívást jelentsük a pénzintézet számára.
Az is előfordulhat, hogy a bennünket megtéveszteni aka­ró hívó fél egy, az érzelmeinket felkavaró, sokkoló hírre hivatkozik, abban bízva, hogy – ijedtségünkben félretéve az óvatosságunkat – megadjuk majd az általa kért információkat. Javasoljuk, hogy akármilyen sürgető, ijesztő hírt ka­punk is egy ismeretlentől valaki mással kapcsolatban, mindig próbáljunk meggyőződni annak valóságtartalmáról, mi­előtt bármilyen lépést tennénk.
A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hí­vó­szám valódiságát is. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt.
Hívott félként egyelőre nem áll rendelkezésünkre olyan tech­nológia, amely ál­tal a hí­vás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó szá­ma valós-e. Bün­te­tő­ügy­ben a nyomozó ha­tó­ság felhívására a hívás to­váb­bí­tá­sá­ban részt vevő szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket, ez se­gíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a szolgáltató há­lózatába.
Az NMHH a Magyar Nem­zeti Bankkal, a Magyar Bank­szö­vetséggel, az Igaz­ság­ügyi Mi­nisztériummal, a Nem­zet­biz­tonsági Szak­szol­gá­lat Nem­ze­ti Kibervédelmi In­tézettel és az Országos Rend­őr-főkapitánysággal együtt­működésben a Ki­ber­Pajzs megállapodás ke­re­té­ben küzd a pénzügyi tudatosság előmozdításáért.

Oszd meg, hogy mások is értesülhessenek: