Már tilos kerti hulladékot égetni!
Márciusban lépett életbe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Ennek értelmében, a „belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos”. Tehát, alapvetően a megszokott tavaszi kerti tüzelés már tilos és büntetendő. Ennek ellenére a jó idő beköszöntével a kertek szokványos füstfelhőbe burkolóznak. A tiltásról kevesen tudnak, mindamellett nem teljesen egyértelmű a szabályozás, ezért az illetékesektől kértünk segítséget. Mukics Dániel tű. őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivő válaszolt kérdéseinkre.
– Mi számít belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladéknak? (háztartási – éghető – szemét, papír stb. is, vagy csak a falevelek és egyéb kerti hulladékok)
– Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) nem határozza meg a hulladék fogalmát, az égetési tilalomra vonatkozó bekezdése pedig nem szűkíti le kizárólag a kerti hulladékra. A hulladék fogalmát egy másik jogszabályban, mégpedig a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben kell keresni. E törvény értelmében „hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. A tűz sem válogat az éghető anyagok között, így az OTSZ és annak az ön által említett pontja sem tesz különbséget a különböző hulladékok között. Bármilyen hulladék égetése tűzvédelmi szempontból kockázattal jár. [OTSZ 225. § (1)]
– A külterületi ingatlanokra, nyaralókra nem vonatkozik ez a szabály? Vagyis ilyen helyeken lehet tüzelni?
– A külterületi ingatlanon történő égetésre más szabályok vonatkoznak, azonban ott sem lehet korlátok nélkül égetni. A külterületi égetésre az OTSZ 226. § (1) bekezdése vonatkozik. Ennek értelmében „külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet”. Külterületen a tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése a tűzvédelmi hatóság, vagyis az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyével, irányított égetés formájában végezhető.
– A rendelet úgy kezdődik, ha „jogszabály másként nem rendelkezik”, illetve a katasztrofavedelem.hu oldalon olvastam, hogy „általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik”, egy másik részen pedig az olvasható, hogy „Budapest közigazgatási területén kívüli belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt a helyi önkormányzati rendelet megengedi”. Ez mire vonatkozik, illetve jelentheti azt, hogy egy önkormányzat helyi rendelettel mást is előírhat?
– A helyi önkormányzat képviselő-testülete által kiadott rendelet jogszabálynak minősül. Ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza az avar és kerti zöldhulladék égetését, akkor az ingatlan használója belterületen, az önkormányzati rendeletben foglaltak és az OTSZ alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó előírásainak együttes betartásával szabályosan égethet (OTSZ 184. §-185. §). Ha az önkormányzat külön nem alkotott rendeletet a kerti zöldhulladék égetéséről, akkor tilos ilyen jellegű tevékenységet folytatni.
– A legtöbb településen még érvényes a helyi szabályozás, amely például azt határozza meg, hogy pénteki napon lehet tüzet gyújtani. Ezt felülírja az új rendelet, vagy ilyen helyen továbbra is lehet tüzet gyújtani?
– Az OTSZ-t más jogszabályokkal, köztük a hatályos önkormányzati rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Az OTSZ nem írja felül azokat.
– Hogyan és ki jogosult ellenőrizni, illetve büntetni a tilalmat megszegőket?
– Az előző kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy nem beszélhetünk a szabadtéri égetés abszolút tiltásáról. A szabadtéri égetésre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrizheti a tűzvédelmi hatóság és jogszabályi előírások megsértése esetén kiszabhat tűzvédelmi bírságot, akár a jogszabálysértés helyszínén is, amennyiben a jogszabálysértő elismeri tettét, és a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.
Az önkormányzati rendeletek betartását a helyi önkormányzat is ellenőrizheti, valamint az önkormányzati rendeletben meghatározott módon és mértékben büntetheti a jogszabálysértőket.
– Milyen összegű bírságra számíthatnak a szabálysértők?
– A tűzvédelmi hatóságok a szankcionálást a jogszabályok adta keretek között, a fokozatosság elvét betartva alkalmazzák – amennyiben lehetséges – csupán figyelmeztetéssel, vagy kötelezéssel élnek. Akad azonban olyan szabálysértés, amely esetében a hatóságnak nincs lehetősége mérlegelni, kötelező bírságot kiszabnia.
A tűzvédelmi bírság összege függ a jogszabálysértés mértékétől, attól, hogy a tűz továbbterjedt-e, illetve a tűzoltói beavatkozás szükségességétől.
Amennyiben valaki megszegi a tűzvédelmi előírást és tüzet idézett elő, a hatóság a bírság mértékét 100 ezer és 1 millió forint között köteles megállapítani.
Amennyiben valaki belterületen önkormányzati rendelet előírása hiányában, vagy nem a rendeletben meghatározott időben kerti zöldhulladékot felügyelet mellett éget, az 20 ezer forinttól 60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságra számíthat. Amennyiben az égetés során akkora tűz keletkezik, ami a tűzoltóság beavatkozását igényli, 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírságot lehet kiszabni. A bírság összegének meghatározásakor a hatóság a megadott határok között mérlegelhet.
Meggyesi Gyula