Mindfulness, az új antistressz meditáció

Az egész világon sokasodnak azok, akik gyógyírként tartják számon a belső sebek, fájdalmak ellen, amelyeket ma stressznek nevezünk és kapcsolódik a betegségekhez, a mindennapok megéléséhez, a munkahelyi légkörhöz, társadalmi nyomásokhoz és a jelenlegi válsághoz is.

 A mindfulness nem valamiféle ezoterikus dolog, hanem a meditáció egyik formája, amelyet tudományos tanulmányokban értékeltek. Ezeket a tanulmányokat gyűjti össze 1982 óta a PubMed archívum. Az első tanulmány szerzője Jon Kabat-Zinn ‚a Massachusetts Medical School szakértője és azóta 700 publikáció halmozódik az archivumban.

42 amerikai államban ismerik el a mindfulness gyakorlatokat, amelyeknek gyűjtő neve: Mindfulness Based Stress Reduction. /MBSR/ A mindfulness “a jelen pillanatnak szentelt figyelemből születő öntudatosság.” Ez az öntudatosság nem jelent lazítást és nem is filozófia, hanem egy eszköz, amelynek lényege, hogy állandó kapcsolatban vagyunk önmagunkkal és a világgal és elfogadjuk, ami van, legyen az fájdalom, szenvedély vagy öröm. Tévesen úgy élünk, hogy állandóan a múltra vagy a jövőre gondolunk, holott a jelenben kell gyökereznünk, az „itt és mostban”, elfogadva önmagunkat és mélyen átélni a velünk történő dolgokat, tapasztalatainkat, legyenek azok érzések, érzelmek, gondolatok, kapcsolatok. És mindennek a célja a belső fájdalom, a stressz csökkentése.

De hogyan érhető ez el? A University of Massachusetts Medical School kidolgozott egy sor gyakorlatot. Vannak olyan gyakorlatok, amelyeket hetenként egyszer két és fél vagy három és fél óra hosszat kell végezni nyolc héten keresztül, plusz az otthoni feladatokat, amelyek 45 percesek.

Amerikában nemcsak pszichológiai és pszichiátriai problémákkal küzdő emberek vesznek részt ezeken, hanem krónikus fájdalmakban, asztmában, fejfájásban, cukorbetegségben szenvedők is.

“Mindaz, amit a tanfolyamokon megtanulnak, az életük részévé kell, hogy váljon. Különböző utak vezetnek a mindfulnesshez és ezeket gyakorlással lehet elsajátítani. Az egyik a testé, a másik az érzéseké, a harmadik az érzelmeké. A body scan a testre való figyelésre tanít meg. A légzésemre koncentrálok, majd a kezemre, a lábamra. És hallgathatok az érzéseimre is, például, amikor a kezemmel hozzáérek a karosszék karfájához, végül tudatosulhatnak bennem az érzelmek, a gondolatok, amelyek eljutnak az agyamhoz, legyenek azok kellemesek vagy kellemetlenek. Nem számit, megítélnem nem kell ezeket.”- magyarázta Saki Santorelli, a tudomány egyik nyugati atyja, a Center for Mindfulness igazgatója.

 GNL