Országos labirintuskörkép

Ahhoz, hogy az ember bejusson, majd kitaláljon egy útvesztőből, kiváló megfigyelő és tájékozódó képességre és a nehézségek leküzdésére való hajlamra van szükség. A rafinált módon elhelyezett cserjékből készült sövénylabirintusok kalandra hívják a családokat az ország több pontján.

Az útvesztő voltaképpen helyiségek, folyosók bonyolult hálózata, ahol a tájékozódás az elrendezésből adódóan nehézségekbe ütközik.
A görög mitológia szerint a labürinthoszt Minósz krétai király parancsára Daidalosz, a legendás ezermester készítette a knósszoszi palotában. A király ide zárta Minótauroszt, az ember testű, bikafejű szörnyet, akit Thészeusz, Athén hercege a krétai királylány, Ariadné segítségével legyőzött. Minósz király leánya egy fonalgombolyagot adott Thészeusznak, aki miután megküzdött a szörnynyel és végzett vele, a szálat visszafelé követve kijutott a labirintusból.
De a labirintus ősi jelkép is, a teljesség szimbóluma, amely elvezet saját belső világunkba, majd onnan vissza, a külső létbe. Az ősi egyiptomi misztikus iskola szerint az életút metaforája. Nem tévesztendő össze az útvesztővel, amely napjainkban csupán játékos fejtörő a logikai és analitikai készség felmérésére.
A kertészetben a XVI. század idején jöttek divatba a rafinált módon elrendezett virágágyások, a különböző mintákat formázó gyógynövény veteményesek és díszcserjék, amelyekből végül kialakultak a sövénylabirintusok. Ettől fogva a sövénylabirintus nem misztikus jelkép többé, hanem mindössze egy érdekes zöld képződmény, mely különlegessé, játékossá varázsolja a kertet, jó alkalmat ad egy kiadós sétára, vagy némi fejtörésre, ha a kijutás nem egyértelmű belőle. A legtöbb sövénylabirintus napjainkban Nagy-Britanniában található, a szigetország az őshazája ezeknek a zöld ösvényrendszereknek, de Franciaországban és Németországban is elterjedtek, és persze manapság is sokfelé találni ilyet, vendégcsalogató látványosságként, vagy megőrzött emlékként.
Budapesten napjainkban nincs lehetőség a sövénylabirintus nyújtotta kalandok megélésére, hiszen eltarthat még egy ideig, amíg a Nemzeti Színház gyönyörű kertjében ismét rendeltetésszerűen látogatható lesz az útvesztő, ráadásul tavaly a Budapesti Állatkertben is végleg bezárt a Holnemvolt Park növénylabirintusa.
Úgy tűnik, el kell hagynunk Budapestet, nézzük tehát, hol vannak sövénylabirintusok az országban!
TISZADOB
A tiszadobi Andrássy-kastély parkja nyolc hektár alapterületű. Egyedülálló nevezetessége a tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszus labirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral. Valaha a kastély teljes szélességében -így a sövénykert szélességében – nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A bukszuslabirintusba azonban a hiedelemmel ellentétben nem volt szabad a bejárás, kizárólag díszítőelemként szolgált.
BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ
Búcsúszentlászló sövénylabirintusát a község katolikus temploma közelében 2007-ben telepítették. Zala megyében a kedves göcseji búcsújáróhely vezetői gondolták úgy, hogy a szakrális jellegen túl találni kell egyéb vonzerőt is a falunak a távlati idegenforgalmi koncepció keretében. A Szoboszló hegy lábánál különböző bokros növényekből, eltérő színű cserjékből ültették az útvesztőt.
ÓPUSZTASZER
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban 2011-ben nyílt meg a Csillagösvény elnevezésű, két és fél hektár területű látványosság. A Csillagösvény a Tejút székely neve. Az ópusztaszeri labirintust Gergely Gábor magánvállalkozó álmodta meg, és 120 millió forintból, felerészben európai uniós támogatással hozta létre. Itt két látványosság is található. Az élménypark sövény útvesztője alaprajzában a Csodaszarvast jeleníti meg, amely a kert fából épített hídjairól jól áttekinthető. A kerítés útvesztő pedig egy honfoglalás-kori övcsatot formáz.
PANNONHALMA
A Pannonhalmi Arborétum hét körös, szabadon bejárható labirintusa 2011-ben készült, az ezer esztendős bencés főapátság botanikus kertjében. A Szilágyi Klára építész tervei alapján épült útvesztő mindössze 15 méter átmérőjű, a járófelület szélessége 50 cm, az elválasztó faháncs-hintés szintén 50 cm. Itt nem az elválasztó magas sövényfalak közötti titokzatos bolyongás, hanem a zarándokok meditációs sétája a lényeg a frissítő levegőjű ligetben.
ZSÁMBÉK
A zsámbéki kukoricalabirintust egy négyhektáros területen, 2006-ban nyitotta meg a Bodzavirág Kertbarát Kör és a Piroskutya Alkotóközösség. A település határában található a klasszikus, hét kört formázó létesítmény, Magyarország első tudományos útvesztője: az ültetvény belsejében számos érdekes információ található a kihelyezett ismertető táblákon. A nyár végén már több méter magas kukoricafalak között a középpont megtalálása mintegy két kilométernyi séta árán teljesíthető.
KUKUTYIN,
FERENCSZÁLLÁS
A kukutyini labirintus ugyancsak egy kukoricatáblában található. A Kukutyini Kukorica Útvesztő 2004. óta látogatható. A szervezők – amerikai ötlet nyomán – egyre furmányosabb járatokat vágnak a növényzetben. A felülnézetből évente változó, geometriai mintákat, csodaszarvast, majd boszorkányt formázó útvesztőben könnyen el lehet tévedni. A kukutyini labirintus nevét a „Mehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” szólásról kapta, amely Ferencszállás határára utal. Állítólag itt fordult elő, hogy egyszer az árvíz miatt csónakból, sarlóval kellett betakarítani a zabot. Ez volt a híres kukutyini zabhegyezés.
A labirintusok aktuális állapotáért felelősséget nem vállalunk, de bármelyik kiváló úti célja lehet egy tavaszi családi kirándulásnak. Tudomásul kell venni, hogy a kukorica útvesztők idényjellegűek, az egyéb növényi labirintusok pedig elöregedhetnek, kiszáradhatnak. Megújításuk érdekében sokat kell fáradozni, hogy ismét elérjék megfelelő magasságukat, sűrűségüket, és tökéletesen kirajzolják jellegzetes motívumaikat.

Forrás: csalad.hu