Szállodateszt: Royal Club Hotel Visegrád
Az elmúlt jó néhány évben nem volt alkalmam kikapcsolódásra, s ahogy sok vállalkozónak, nekem is a hétvége egyenlő a szorgos hétköznapokkal. Panasz, vagy dicsekvés, tény, hogy sok a munka! Kicsit enged a szorítás, így „Last Minut”, lazítunk egy minit, amelyek tapasztalatait olvasóinkkal is megosztom.
Az elmúlt években sok hirdetőnk által lett volna lehetőség wellness kikapcsolódásra, de természetesen most pont nem volt ilyen a tarsolyunkban, tehát magamra hagyatkoztam és elkezdtem keresgélni. Sohasem fogom megérteni, miért úgy hirdetnek mindenhol, hogy 3 nap 2 éjszaka, hiszen általában délután kettőtől lehet szobára menni és 10-ig el kell hagyni, ami szerintem legfeljebb 1,8 nap és két éjjel…
Szeretem a spontán meglepetésszerű dolgokat, mindamellett a vállalkozás miatt nem nagyon tudok előre gondolkodni szabadság terén. Július közepén, egy szerdai napon úgy döntöttem pihenni kell. Körbenéztem az ajánlatokat a saját szempontjaim alapján: ne legyen túl messze, legyen a szállodában minden, ami a kikapcsolódáshoz kell, megfizethető legyen… A négycsillagos visegrádi Royal Club Hotel nem túl alacsony árai mellett bukkantam a „Last Minut” ajánlatra, amit megfizethetőnek tartottam. Csütörtök reggelre bizonyossá vált, hogy tudunk annyi szabadidőt varázsolni, így felhívtam a szállodát. Néhány óra múlva már a portánál jelentkeztünk be. Irány a szoba, amely mágneskártyás zárral működött, s néhány perc alatt rájöttem, hogy a szoba áramellátásához is a kis plasztikot kell használni. Zseniális találmány, viszont a zárásnál nem tudom lenyomott kilinccsel behúzni az ajtót, így a legnagyobb óvatosság ellenére is nagyot csattan. Ez leginkább akkor volt izgalmas, amikor a korábban kelő szállótársak reggelizni indultak.
A szoba viszont fantasztikusan tiszta, tágas és jól felszerelt. A franciaágyas, 33 négyzetméteres apartman klimatizált, LCD televízióval, telefonnal és széffel rendelkezett, mindamellett kis konyharésze főzőlappal, mikrohullámú sütővel, hűtőszekrénnyel felszerelt. A hozzá tartozó kis erkélyre kellemes volt kiülni, bár a szomszédos, elhanyagolt telek hatalmas fái és a 11-es út zaja kicsit zavaró. Szobaszemle után irány a lazulás! Néhány hossz a kültéri, majd a beltéri feszített víztükrű medencében, ezután pihi a meleg vizes hidromasszázsban. Utóbbi lett a fő célpont és tartózkodási hely az ottlétünk alatt. Fél órán át erős vízsugár dögönyözés, amit 30 perc szünet követett, s kezdte újra. Annyira kellemes, hogy második helyre került a jakuzzi, de természetesen a Finn- és infra szauna sem maradhatott ki. A sószoba kellemes hangulata percek alatt alvásba ringatott, s mikor saját horkanásomra ébredtem, jobbnak láttam elhagyni a helyszínt, mielőtt valaki betér – bár kevés esély volt rá. A jól felszerelt edzőtermet is megtekintettem, de nem éreztem indíttatást extra fárasztásra.
Alig találkoztunk emberekkel. 3-4 pár tűnt fel időnként, de általában egyedül uraltuk a vizeket, s melegeket – mármint a szaunákat. Az étkezéseknél találkoztunk több emberrel, de ott sem voltunk sokan.
Bár változatosságra vágytam, nem arra gondoltam, hogy a megszokott vidéki csendet unom. Éjszaka a 11-es út zaja újdonságként hatott. Szerencsére az ablak szigetelte a hangot és a klíma segített a megfelelő hőfok elérésében, így áthidaltuk a problémát.
Kellemesen sikerült kikapcsolódni, s kíváncsiságból megkérdeztem, mennyi lenne, ha még egy napot maradnánk. Meglepő összeget mondtak, hiszen közel annyiba került volna, mint a két éjszakás kaland. Semmi rugalmasság…
Összességében a szálloda végtelen, kiemelkedően nagy tisztaságot áraszt, a reggeli és a vacsora svédasztalos összeállítása fantasztikus és jól elkészített volt. A személyzet kedves, udvarias.
Ami nagy tüskét hagyott bennem, hogy 700 Ft/éj, vagyis 1 400 Ft-os díjat számítottak fel kétnapnyi parkolásra, egy főút melletti nyitott területen. Nem volt fedett, sem őrzött, sem pedig zárt.
Meggyesi Gyula
2015. június
