Szike helyett fagyasztás, vagy „sütés” semmisíti meg a kóros sejteket
2022-ben számoltunk be arról, hogy hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokra hűtve roncsolják. Az eljárás előnye, hogy a fagyasztás érzéstelenítő hatása révén altatás nélkül, csupán helyi érzéstelenítésben történhet. Arra voltunk kíváncsiak, mi történt azóta, mennyire terjedt el a módszer, illetve mennyire népszerű az „ellenkező” eljárás, a meleggel történő termoabláció, amelynél a magas hőmérsékletet használják fel az elváltozások ellen.
Dr. Deák Pál Ákos egyetemi docens vezetésével hajtották végre az első krioablációs beavatkozásokat, akitől a korábbi cikkben megtudhattuk, hogy a hűtést, mint fájdalomcsillapító eljárást hosszú ideje használják, illetve az extrém hideg hőmérsékletnek szövetroncsoló hatása van. A krioablációnál ezt a hideget fókuszáltan az elpusztítani kívánt szövetben alkalmazzák: a speciálisan erre kialakított kezelőtűt ultrahang, CT, vagy egyéb képalkotó módszer segítségével juttatják el a daganatos szövetbe, majd a tűt nagy nyomású argon gáz segítségével -40 Celsius fokra hűtik. (A teljes cikk elérhető: https://hirnok.hu/fagyasztassal-kezeltek-daganatos-betegeket-a-semmelweis-egyetemen/).
Négy év elteltével, megkerestük Dr. Deák Pál Ákost, hogy arról faggassuk, mennyire vált be, illetve terjedt el a módszer, hányszor történt ilyen beavatkozás.
– Rendkívül sikeresnek mondható, bevezetése nagyon fontos volt, mivel olyan elváltozások is kezelhetővé váltak, amik hagyományos sebészeti módszerekkel operálhatatlannak, vagy túlságosan kockázatosnak minősültek.
– Hány ilyen beavatkozás történt?
– Az elmúlt négy év során az egyetemen 65 ilyen speciális beavatkozást végeztünk el, amelyek legnagyobb részét vesetumorok tették ki.
– Mennyire terjedt el hazánkban, illetve világszerte, vagyis máshol is van ilyen beavatkozás?
– Bár a világ vezető orvosi központjaiban már nagy esetszámmal alkalmazzák ezeket a megoldásokat, Magyarországon a Semmelweis Egyetem tölt be úttörő szerepet: nemcsak az ellátás elsődleges helyszíne, hanem egyben akkreditált képzőközpont is, miközben a vidéki egyetemeken egyelőre csak szórványosan alkalmazott ez a technológia.
– Napjainkban rutinszerű eljárásnak számít, vagy különleges, ritkábban alkalmazott megoldás?
– Mivel egyedi finanszírozásban lehetséges ez a beavatkozás, sajnos nem „csak felnyúlunk a polcra” az eszközért, hanem az egyedi méltányossági kérelem elbírálását is bele kell kalkulálnunk a folyamatba. A krioablációban nagyon jó rutinnal rendelkezünk, a finanszírozásért meg kell küzdenünk.
–Van-e felső mérethatár, ami felett már nem ajánlják?
– A kezelhetőségnek nincs szigorú felső mérethatára, hiszen akár egészen nagy tumorok elpusztítása is lehetséges, a siker azonban nagyban függ az elhelyezkedésétől is.
– Cikkünk felkészülése során bukkantam Dr. Deák Pál Ákos honlapjára, ahol az „ellenkező” módszerről, a magas hőmérsékletet alkalmazó termoablációról is olvashatunk, amelynek lényege, hogy megfőzik/megsütik a hőre érzékeny sejteket. Erről a módszerről és annak lehetőségeiről, illetve a különbségről is kértem az egyetemi docens tájékoztatását.
– A termoabláció lényegét tekintve egy rendkívül sokszínű eszköztár, amelyet úgy használunk, mint a festők a palettát: az adott daganat fizikai tulajdonságaihoz és elhelyezkedéséhez szabjuk a beavatkozást, legyen szó fagyasztásos eljárásról (krioabláció), vagy különböző melegítéses technikákról, mint a rádiófrekvencia, vagy a mikrohullámú daganatroncsolás. Annak ellenére, hogy a módszer szakmailag rendkívül sikeres, a mindennapokban még nem számít nagy volumenben végzett rutinszerű eljárásnak.
– Kiknek, illetve hogyan lehet jelentkezni, érdeklődni?
– A beavatkozások egy részéhez szükséges eszközök méltányossági kérelem alapján érhetőek el, ami minden esetben egyedi elbírálást és alapos előkészítést igényel. Az onkoteam (onkológiai munkacsoport) tagjai, onkológusok, sebészek, endokrinológusok egyeztetnek, de a kezelésről szóló döntés az onkoteam-é. Bizonyos jóindulatú daganatok (pajzsmirigy strúmagöb, emlő fibroadenóma) esetében a beteg is kezdeményezheti a kivizsgálást – kezelést, azonban ezek a beavatkozások jelenleg csak a magán egészségügyben érhetők el.
Meggyesi Gyula
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
