Új létesítmények, kevesebb lerakásra kerülő hulladék Pest és Bács-Kiskun vármegyékben
2017-től 97, 2018-tól 101 önkormányzat csatlakozásával folyamatosan zajlik a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás fejlesztő munkája annak érdekében, hogy együttes erővel a térségben felmerülő hulladékkezeléssel kapcsolatos lakossági igényeket minél jobb színvonalon tudják kiszolgálni. Ehhez a DTkH Társulás részére a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 számú projekt biztosított anyagi támogatást. A 2017 végén indult projekt a KEHOP támogatási időszakban 9, 39 milliárd forintból, míg a KEHOP PLUSZ időszakban több mint 5,190 milliárd forint uniós forrásból valósult meg. Várhatóan jelentősen csökken majd a hulladéklerakás mennyisége azokon a településeken, amelyeket érintett a fejlesztés.
A kecskeméti telephelyen a projekt keretében egy új kezelőcsarnok jött létre, valamint bővítették a korábban már meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzemet. A fejlesztés a biológiailag bomló, komposztálható hulladék kezelését is biztosítja a korábbi, az új komposztálók és biológiai kezelőtereken keresztül. Létesült egy nagykapacitású válogatóközpont, amely biztosítja a száraz anyagában hasznosítható hulladék feldolgozását. Bővítésre került az elkülönítetten gyűjtött szelektív csomagolási hulladék feldolgozó üzeme is, amely optikai válogató berendezésekkel kiegészülve a hulladék modernebb feldolgozását teszi lehetővé. A fejlesztés további előnye, hogy a száraz, anyagában hasznosítható települési hulladékból, az automatizált rendszernek köszönhetően jó fűtőértékű úgynevezett SRF/RDF állítható elő. A projekt hatására az elkülönítetten gyűjtött szelektív csomagolási hulladék mennyisége nő és a biológiai kezelést is teljeskörűvé teszik. E fejlesztések azt teszik lehetővé, a hulladékkezelés során az összes projektterületen képződő hulladék maradéktalanul kezelhetővé váljon. Itt helyezték el az MBH hulladékkezelő technológiai sort is, ami a kommunális hulladék feldolgozását biztosítja heti 5 munkanapos, két műszakos munkarend mellett. A keletkező csurgalékvízek gyűjtése és elvezetése céljából gyűjtőhálózat is létesült. Az épültek közé beton közlekedő utak jöttek létre, kiépült a térvilágítás, tűzivíz medence került kialakításra, új csurgalékvíz medence épült ki, szikkasztó árok létesült és új vízvezetékek és víztermelő kút is kialakításra került. Megépült egy min. 2000 m2 bálatároló a bálák részére is és véderdő is létesült.
A korábban már meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzem is fejlesztésre került. Ennek köszönhetően kibővült a géppark is. Az MBH technológia kapacitásának célértéke 120.000 tonna/év és 36 tonna/óra. A válogató mű elsődleges feladata a szelektíven gyűjtött hulladék napi feldolgozása. A leválasztott haszonanyagok gyűjtése, utólagos feldolgozása a szelektív válogatósoron történik. Az infravörös optikai szeparátorok által külön-külön célfrakciók mentén választják le a haszonanyagokat. A tervezett válogatómű kapacitásának célértéke 8.000 tonna/év, melyből a feldolgozást, mechanikai válogatást követően, a beérkezett hulladék a legnagyobb mértékben hasznosításra kell hogy kerüljön.
A stabilizációs térben keletkező csurgalékvízet zárt rendszerben összegyűjtve új csurgalékvíz medencébe vezetik tovább. A csurgalékvíz jelentős környezeti kockázatot jelent, mivel mind a szerves anyag tartalma, mind pedig a szervetlen szennyezőinek aránya (ammónia, klorid, vas és mangánvegyületek stb.) is lényegesen meghaladja az átlagos települési szennyvizekét.
Kecskemét mellett további két kiemelt helyszíne volt a fejlesztéseknek. Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre.
