Változtak az ingatlanból származó jövedelem szabályai

2019. január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, ha a magánszemély ingatlan formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben értékesíti, akkor hogy kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni.

Az új szabály rögzíti, hogy ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, akkor erre tekintettel egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett az ingatlan megszerzésekor.

Abban az esetben, ha később a magánszemély ezt az ingatlant eladja, akkor a jövedelemszámításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték megállapításáról.

Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat) értékesít, amelyet örökléssel, vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal